Hallgatóknak

Oktatás

Az Intézet oktatással kapcsolatos tevékenységeinek bemutatásához kattintson a menüben található elemre >>

Az Intézet oktatási munkájának története

A Tanszék megalakulásakor az első faipari mérnökhallgató évfolyam a 2. tanévet fejezte be. A Tanszék oktatási tevékenysége 1959 őszén a tanterv 3. év első félévében szereplő Gépelemek c. tantárggyal indult. A Gépelemek I-II. c. tantárgyaknál még Vörös Imre BME egyetemi tanár tankönyvére lehetett támaszkodni. A következő félévekben induló Fémtechnológia, Faipari anyagszállítás I-II. és Faipari gépek I-II, valamint Faipari automatika c. tantárgyaknál azonban egészen új előadási és gyakorlati tematikákat kellett kidolgozni. A gyakorlatok megszervezése külön gond volt, mivel segédleteket, bemutató eszközöket, mérőműszereket menet közben kellett kialakítani, illetve beszerezni.
A Tanszék dolgozói különös figyelmet fordítottak a gyakorlati élettel való kapcsolattartásra. Ezért megszervezték tanrendi kereteken belül a faipari műhelygyakorlatokat, a nyári üzemi gyakorlatok rendszerét, valamint az egyes tantárgyakhoz csatlakozó egynapos és az évzáró egyhetes üzemlátogatásokat. Ebben a munkában Botár Antal oroszlánrészt vállalt.
A sok és szerteágazó feladatot az induló létszámmal már nem lehetett ellátni, ezért létszámbővítésre volt szükség.
1962-ben az addig óraadóként alkalmazott Lugosi Armand okleveles gépészmérnököt kinevezték a Tanszékre egyetemi docensnek, valamint vele egyidőben Varga József okleveles gépészmérnököt egyetemi adjunktusnak.
Lugosi Armand átvette a Gépelemek I. és folytatta az Erőgépek és Faipari gépek I-II. c. tantárgyak előadásainak tartását. Később e tantárgyakhoz csatlakoztak 1966-ban a Biztonságtechnika, 1968-ban a Faipari géptan III. tantárgyai.
Varga József a Gépelemek és az Anyagszállítás I-II., valamint az Erőgépek c. tantárgyak gyakorlatait vezette.
Az 1962-es évben további nevezetes események történtek a Tanszék életében. 1962-ben végzett az első okleveles faipari mérnök évfolyam (17 fő), akiknek jelentős része a Tanszéken készítette a diplomatervét. Mindegyik diplomaterv feladat üzemi, gyakorlati téma volt. Ezek előkészítése, az üzemekkel való egyeztetése további jelentős erőket kötött le. Továbbá ezen év őszén alakult meg a Faipari Mérnöki Kar, melynek első dékánja a Tanszék vezetője Szabó Dénes lett. A tanszékvezető kettős feladata miatt a Tanszék dolgozóira akarva-akaratlanul további feladatok hárultak, mivel a megalakuló Dékáni Hivatal is létszámhiánnyal küszködött. 1964-ben egy további oktató felvételére volt lehetőség. Ekkor került Boronkai László okleveles faipari mérnök a tanszékre, aki először a Gépelemek I-II. és a Faipari gépek I-II., majd később az Anyagszállítás I-II. c. tantárgyak gyakorlatainak tanításába kapcsolódott be.
Ebben az időben, egyrészt Szabó Dénes és Lugosi Armand korábbi kapcsolatai révén, másrészt a faipari üzemeknek a végzett faipari mérnökökkel való elégedettsége miatt a Tanszék oktatói egyre több tervezési, fejlesztési, kutatási témát dolgoztak ki és végeztek el. Ez a tevékenység nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az abban az időben végzett faipari mérnökök keresettek lettek, komoly feladatok elvégzésével, vezető pozíciókkal bízták meg őket a faipari üzemekben.
A Tanszék életében az 1969-es év jelentős változásokat hozott. Lugosi Armand egyetemi docens megvált az egyetemtől és Budapestre költözött, ahol különböző faipari cégek vezetésében vállalt munkát. Varga József egyetemi adjunktus pedig nyugállományba került. Ezen változások miatt át kellett alakítani az egyes oktatók oktatási területeit és új oktatók felvételére volt szükség. Ezt megelőzően 1968-ban Molnár László okleveles faipari mérnök került a tanszékre, aki először különböző tantárgyak gyakorlatait vezette, majd ezután a Gépelemek I-II. gyakorlatait vette át. A megüresedett oktatói helyekre 1969-ben Nagy Attila okleveles gépészmérnök és Lang Miklós okleveles faipari mérnök érkezett. A Lugosi Armand által oktatott tantárgyak közül a Gépelemek I. és a Biztonságtechnika c. tantárgyakat Nagy Attila egyetemi adjunktus (a Gépelemek II. c. tantárgyat Szabó Dénestől vette át), a Faipari gépek I-II. c. tárgyakat Horváth Mihály egyetemi adjunktus, az időközben belépő Faipari gépek III. c. tantárgyat Boronkai László egyetemi adjunktus, az Erőgépek c. tantárgyat Lang Miklós egyetem adjunktus (aki ezen kívül a Faipari gépek I-II. gyakorlatait vezette) vette át. Varga József által vezetett gyakorlatokon Boronkai László és Molnár László osztozott.
Alig alakult ki a Tanszék új oktatási szerkezete, máris jelentős változás következett a Faipari Mérnöki Kar, így a Tanszék életében is. A rohamos technikai fejlődés a faipart sem kerülte el. A faiparban egyre fejlettebb eszközök, gépek, gépsorok jelentek meg, ami maga után vonta a technológiák és az üzemszervezés magasabb szintjét is. Az új feladatok ellátására több felkészült szakemberre volt szükség. Ezért a Faipari Mérnöki Kar az eddig folyó 5 éves okleveles faipari mérnökképzés mellett elindította 1971-ben nappali és 1972-ben levelező tagozaton a 3 éves faipari üzemmérnöki szakot.
Az új szak további oktatási feladatokat adott a Tanszék oktatóinak. A tantervükben szereplő Munkavédelem és biztonságtechnika c. tantárgyat Nagy Attila, az Általános géptan c. tantárgyat Lang Miklós, a Faforgácsolás és az Üzemi anyagmozgatás c. tantárgyakat Botár Antal, a Faipari gépek üzemtana I. c. tantárgyat Horváth Mihály, a Faipari gépek üzemtana II. c. tantárgyat Boronkai László és a Mérés és irányítástechnika c. tantárgyat Horváth Mihály alakította ki és tartotta.
Ezekhez a tantárgyakhoz gyakorlati órák, foglalkozások is tartoztak, amiket már a Tanszék akkori oktatói már nem tudtak ellátni, ezért új oktatók felvételére volt szükség.
1972-ben Gyurácz Sándor okleveles faipari mérnök került a tanszékre, aki a Faforgácsolás, Gépelemek és a Faipari anyagszállítás c. tantárgyak gyakorlatainak tartásába kapcsolódott be. További oktatók felvételére is sor került, 1974-ben Pichler András okleveles faipari mérnök és Varga Mihály okleveles faipari mérnök lett a Tanszék oktatója. Pichler András az Általános géptan, a Faipari géptan I-II., illetve a Faipari automatika c. tantárgyak gyakorlatainak vezetésébe kapcsolódott be. Varga Mihály pedig a Gépelemek és az Erőgépek c. tantárgy gyakorlatait tartotta.
A következő személyi és oktatási szerkezeti változás a Tanszéken Nagy Attila egyetemi adjunktus 1974-ben történő távozásával következett be. Az általa tartott Gépelemek I-II. c. tantárgy előadásait Molnár László egyetemi adjunktus, a Biztonságtechnika, illetve a Munkavédelem és biztonságtechnika c. tantárgyakat pedig Gyurácz Sándor egyetemi adjunktus vette át. A távozó oktató helyére 1975-ben Déry József okleveles faipari mérnököt alkalmazták, természetesen más oktatási feladatokkal. Feladata ugyanis a Fémtechnológia és a Faipari gépek üzemtana gyakorlatainak tartása volt.
A következő éveken stabilizálódott a Tanszék oktatói létszáma és oktatási szerkezete. Ez lehetővé tette a kutatási témák előtérbe helyezését. Nagyon értékes és tartalmas kutatási zárójelentések készültek (erről bővebben a következő fejezetben). Ez kihatott a Tanszék tervezői tevékenységére, amelyek főleg anyagszállítási és légtechnikai témakörűek voltak. A Tanszék a legtöbb faipari vállalattal élő munkakapcsolatban volt. Nagyszámú diplomaterv és szakdolgozat készült a Tanszéken.
A Tanszék bekapcsolódott az akkor induló szakmérnök képzésekbe. Felvállalta az Anyagmozgató és üzemszervező szakmérnöki képzés megszervezését és lebonyolítását. Ennek keretében a Tanszék több oktatója tartott előadásokat és gyakorlatokat.
A következő nagy változást a Tanszék életében Szabó Dénes 1979-ben bekövetkező nyugdíjba menetele jelentette. Szabó Dénes 20 évig volt a Tanszék vezetője és egyben a faipar meghatározó embere. Ezzel a Tanszék életében is lezárult egy korszak. Ennek jellemzője volt a gyakori személyi összetétel változás, amit legtöbbször a Kar oktatási szerkezetének változása indokolt és ez magával hozta a tantárgyak oktatásának változását is. Ez ugyan azzal járt, hogy a Tanszék oktatói sok tantárgy oktatásába folytak bele, de előnye is volt, könnyebb volt a tantárgyak között összhangot megtalálni, az átfedéseket kiküszöbölni. Az új oktatók felvételénél mindig szempont volt a diploma megszerzése utáni üzemi gyakorlat megléte. A tantárgyak elméleti és gyakorlati tananyaga végérvényesen kialakult, de ez nem azt jelentette, hogy a tantárgyak és azok oktatói nem lettek volna nyitottak az új ismeretek iránt.
Az 1979/1980-as tanévben a Kar vezetése dr. Rónai Ferenc egyetemi tanárt, a Mechanika Tanszék vezetőjét bízta meg a Faipari Géptani Tanszék vezetésével. Az Egyetem által kiírt pályázat alapján 1980-ban dr. Sitkei György okleveles gépészmérnököt kinevezték a Faipari Géptani Tanszékre egyetemi tanárnak és egyben megbízták a Tanszék vezetésével.
Szabó Dénes nyugdíjba menetele és Sitkei György belépése természetesen a tantárgyak elosztásában változásokat hozott. Szabó Dénestől a Faipari légtechnikát és a Faipari anyagszállítást Boronkai László, az Automatikát Horváth Mihály vette át. Sitkei György pedig 1981-től a Faipari légtechnika és a Faipari gépek I. tárgy oktatását választotta.
Egy időközben tanterv reform következtében megváltozott a Faipari gépek c. tantárgy, a Faipari gépek I. tantárgyból Faforgácsolás c. tantárgy lett, amelyt Sitkei György tartott, a Faipari gépek III. c. tantárgy pedig megszűnt.
A következő változások Botár Antal nyugdíjba menetele (1982) és Csanády Etelének a Tanszékre való felvétele (1983) miatt következtek be. Botár Antal által tartott tantárgyak közül a Fémtechológiát Molnár László, az Üzemi anyagmozgatást Varga Mihály vette át, a Faforgácsolás c. tantárgy a faipari üzemmérnöki szakon pedig 1978-ban megszűnt.
Csanády Etele az Általános géptan és a Fémtechnológia c. tantárgyak gyakorlatainak tartásába kapcsolódott be.
Ebben az időszakban indultak a Karon az okleveles faipari és okleveles papíripari mérnök kiegészítő képzések levelező tagozaton. Ezekben a képzésekben is több tantárgy oktatását vállalták fel a Tanszék oktatói.
A következő években csupán egy változás következett be, az Ábrázoló Geometria Tanszékről a Faipari Géptani Tanszékre került a Géprajz oktatása, amelyet Déry József tartott. Déry József sajnálatos korai halála (1991) miatt ez a tantárgy Varga Mihályhoz került, amelyet 1996-ban a Fémtechnológia tantárggyal összevontak és Gépészeti alapismeretek címen futott tovább.
Az 1990-es évek eleje különben is sok változást hozott. 1992-ben elindult az okleveles papíripari mérnök nappali képzés az okleveles könnyűipari mérnök kiegészítő képzés levelező tagozaton, valamint 1993-ban az okleveles faipari mérnökképzés szakirányai. Az szakirányok közül a gépész-üzemfenntartás, illetve utána a technológus szakiránnyal való összevonás következtében kialakult technológus-gépész szakirányban volt és van jelenleg is sok tantárgya a Tanszéknek. Bár más szakirányokban is oktatott néhány tantárgyat, mint pl. a Gépszerkezetek agy az Üzemfenntartás c. tantárgyakat. A szakirányokban voltak kötelező és választható tantárgyak, ennek megfelelően a választható tantárgyak nem indultak minden évben, csak megfelelő számú jelentkező esetén. A szakirányban oktatott tantárgyak plusz leterhelést jelentettek a Tanszék oktatóinak, ezért előadójuk többször változott. Csak a kötelező tantárgyként szereplő Gépszerkezetek (Molnár László) és az Üzemfenntartás (Horváth Mihály) c. tantárgynak volt állandó előadója.
A megnövekedett feladatok ellátására Magoss Endrét 1995-ben a Tanszék állományába vették fel. Magoss Endre először különböző tantárgyak, így a Géprajz, Gépelemek, Faipari légtechnika c. tantárgyak gyakorlatainak oktatásába kapcsolódott be.
Ebben az időben sikerült a Tanszéknek az első CNC felsőmarógépet beszereznie és így először választható, majd kötelező tantárgyként is a Faipari géptan tantárgy keretén belül 1997-ben elindult a CNC technika és berendezéseinek oktatása, melyet Csanády Etele tartott. Ugyanebben az évben a Faipari Mérnöki Kar Székelyudvarhelyen kihelyezett formában elindította a faipari üzemmérnök képzés levelező tagozatán az első évfolyamot. A Tanszék tantárgyait a tantárgyak oktatói fáradságot nem kímélve Erdélyben megtartották.
Ezután kezdetét vette a Tanszék oktatói állományának nagyarányú átalakulása, ugyanis az első generáció tagjai egymás után elérték a nyugdíjkorhatárt. Horváth Mihály 1996-ban ment nyugdíjba, az óráit óraadóként még évekig megtartotta, kivéve a Faipari automatikát, melyet Pichler András vett át.
1996-ban Sitkei György tanszékvezető egyetemi tanár is nyugdíjba ment. Tantárgyai közül a Faforgácsolást Csanády Etele, a Faipari légtechnikát pedig Boronkai László kapta meg.
2000-ben a Tanszék szerkezetében is változás állt be. A Kar oktatási egységeit intézetesítette, így megalakult a Faipari Gépészeti Intézet két tanszékkel a Faipari Géptani és az Anyagszállítási Tanszékkel. Az Intézet és a Géptani Tanszék vezetésére Lang Miklós, az Anyagszállítási Tanszék vezetésére pedig Boronkai László kapott megbízást. Az Intézet megtartotta a korábbi tantárgyait. Az oktatók közül előbbi tanszékhez Lang Miklós, Gyurácz Sándor, Pichler András és Csanády Etele, az utóbbi tanszékhez Boronkai László, Varga Mihály, Molnár László és Magoss Endre került. Mindenki tartotta a korábbi tantárgyainak óráit.
Ezután folytatódott a nyugdíjazások sora, 2003-ban Gyurácz Sándor, 2004-ben Molnár László, 2005-ben Boronkai László és 2007-ben Lang Miklós ment nyugdíjba.
A változásokat fokozta az a tény is, hogy a magyar felsőoktatás átállt az ún. „Bolognai-egyezmény” alapján az egymásra épülő oktatási lépcsőkre. Ennek lényege, hogy egy egységes 3 éves alapképzés (BSc) után egy 2-2,5 éves mesterképzés (MSc) következik. Ezáltal megszűnt az egymással párhuzamosan haladó faipari (üzem)mérnök és az okleveles faipari mérnökképzés. A két oktatás összevonásával kevesebb tantárgyra van szükség. Az alap, alapozó és szakmai tantárgyak nagy része megmaradt, de főleg a mesterképzésben új tantárgyak is megjelentek.
A csökkent számú tantárgyat a megmaradt oktatók nem tudták ellátni, ezért a nyugdíjba menők helyett új oktatókat kellett felvenni, ekkor került az Intézethez 2005-ben Tatai Sándor okleveles gépészmérnök és az addig doktorandusz képzésben résztvevő Németh Gábor és Németh Szabolcs okleveles faipari mérnökök.
A nyugdíjba menők tantárgyai közül Gyurácz Sándor óráit Németh Szabolcs, Molnár László Gépelemek tantárgyát Tatai Sándor, Boronkai László tantárgyai közül a Faipari légtechnikát és a Faipari anyagmozgatást Varga Mihály, a Faipari gépek üzemtana II-t és Lang Miklós tantárgyát az Általános géptant pedig Csanády Etele vette át.
Az előzőekben ismertetett nyugdíjazásokkal a Faipari Géptani Tanszék / Faipari Gépészeti Intézet második szakasza zárult le. Ugyanis nemcsak az oktatók cserélődtek ki, hanem az új oktatási szerkezet miatt a tantárgyak tananyaga, felépítettsége is részben megváltozott. A korábbi szakirányok helyett a mesterképzésben új szakirányok alakultak, amelyekben új tantárgyak is megjelentek a Faipari Gépészeti Intézet gondozásában.

Duális képzés

Oktatás