Az ügyféltől is függ az ügyvédi díj - állami szervezetek többet fizetnek a jogi tanácsért

A MEH Informatikai Kormánybiztosságának dolgozó ügyvédjelölteknek óránként 15 ezer forintot, az ügyvédeknek 30 ezer, míg a vezető ügyvédeknek 55 ezer forintos óradíjat fizettek a jogi tanácsadásért.
_{2003.03.12 07:54, Forrás: Népszabadság}

A volt informatikai kormánybiztos ellen hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt folyó büntetőeljárás egyik "vádpontja", hogy közbeszerzés nélkül, indokolatlanul és igen nagy öszszegű díjazásért szerződtetett ügyvédeket, ügyvédi irodákat jogi tanácsadásra. A Népszabadság információi szerint a "sztárügyvédek" körében nem ritka a 30-55 ezer forintos óradíj.

A rendőrség adatai szerint az előző kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának dolgozó ügyvédjelölteknek óránként tizenötezer forintot, az ügyvédeknek 30 ezer, míg a vezető ügyvédeknek 55 ezer forintos óradíjat fizettek a jogi tanácsadásért. A Sík Zoltán volt kormánybiztos elleni gyanúsítás megfogalmazásakor az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatósága a közpénzekből fizetett ügyvédi munkadíjak nagysága mellett az ügyben érintett ügyvédek és ügyvédi irodák szerződéskötéseinek indokoltságát, jogszerűségét is vitatta, mondván: a kormánybiztosság két egyéni ügyvédnek és két irodának fizetett munkadíjat, noha ténylegesen csak egy végzett munkát. A Népszabadság által megkérdezett ügyvédek szerint ugyanakkor, ha tipikusnak nem is mondható, de nem is ritka a 30-55 ezer forint közti ügyvédi óradíj. Az ügyvédi törvény értelmében az ügyvéd díjazása megállapodás kérdése, ideértve az ügyvéd munkája során felmerülő költségek elszámolását is. Az ügyfél több ügyvéddel és eltérő pénzügyi kondíciókkal is megállapodást köthet.

Az ügyvédek rendkívül visszafogottan beszéltek az általuk alkalmazott díjakról. Nevét senki nem adta az interjúhoz. Elvben ugyan minden általunk megkérdezett ügyvéd elismerte, hogy az ügyek nagy része amolyan "tucatügy", melyekben a tapasztaltabb ügyvédek igen nagy pontossággal meg tudják jósolni, mennyi munkát kell befektetniük, mennyi idő alatt bonyolítható le az adott jogügylet, és milyen eredmény várható. Ennek ellenére, amikor a tucatügyek ügyvédi díjairól érdeklődtünk, a többség azt mondta: nincs két egyforma ügy, a részletek ismerete nélkül még csak hozzávetőleges árat sem tudnak mondani. Néhány névtelenséget kérő köztiszteletnek örvendő ügyvéd szerint kollégáik többsége képes lenne ugyan akár telefonon is hozzávetőleges árat mondani reménybeli megbízójának, a jól felfogott érdekük azonban az, hogy személyesen találkozzanak az ügyféllel. Így könnyebb felmérni a fizetőképességét, az ügy részleteinek ismeretében pedig még az árajánlattétel előtt felmérhetik, érdemes-e a képviseletet egyáltalán elvállalni.

Több ügyvédi iroda telefonos tájékoztatása alapján az ügyvédi tanácsadásért általában öt-tízezer forintot kér a legtöbb ügyvéd, bár egyes fővárosi és nagyvárosi "menő ügyvédek" negyvenezer forintos óradíjért is elbeszélgetnek bárkivel, aki az előre egyeztetett időpontban az utcáról hozzájuk betér.

Jogszabály-előkészítésre szóló megbízások esetén a díjat a feladat bonyolultsága és az elvégzéséhez szükséges speciális ismeretek mellett a megbízó kiléte is befolyásolja. Nemcsak az ilyen megbízásokra, de ezekre különösen igaz, hogy a kezdők, és a szerény ügyfélkörrel rendelkező ügyvédek sok esetben "fillérekért" elvállalnak bonyolult feladatokat is, csak hogy megbízáshoz jussanak. Másfelől: ha az állam, vagy valamelyik állami nagyvállalat ad megbízást, sok ügyvédnek lényegesen vastagabban fog a ceruzája. A többség - közép- és felső középkategóriás vállalati megbízások esetén - százezer forintos óradíjért készít eseti jogi szakvéleményt, vagy 200 ezer és kétmillió forint közti összegért ad ki állásfoglalást egy adott kérdésben. Állami cégeknek, intézményeknek, hatóságoknak átalánydíjas megállapodás keretében az ügyvédnek fizetendő havi díj - attól függően, hogy milyen ügytípusban vagy több jogterületen, illetve, hogy milyen rendszerességgel kell az ügyvédnek megbízója rendelkezésére állnia - havi 50 ezertől akár egymillió forintig is terjedhet.

Az ingatlan adásvételi szerződések szerkesztéséért és az ügyintézésért az ingatlan értékének egy-három százalékát kérik el az ügyvédek. Kártérítési perekben a követelt kártérítési díj (tehát nem a jogerősen megítélt és kifizetett összeg) öt százaléka az ügyvéd tisztelet díja, de gyakran - főleg a kisebb összegről szóló perekben - eredménykötelem nélküli fix összegű megbízási díjban egyeznek meg megbízóikkal.

Betéti társaság bejegyzésének ügyvédi díja 50 ezer, a kft.-é 80-100 ezer, a részvénytársaságé - attól függően, hogy nyitott vagy zárt társaságról van szó - 200-500 ezer forint között mozog. Egy válóperért - vagyonmegosztás nélkül - 100-200 ezer forintot kérnek az ügyvédek, a vagyonmegosztás esetén a megszerzett vagyonrész kialkudott százaléka az ügyvéd sikerdíja.

Egy nagy formátumú betörő az első rendőrségi kihallgatástól a jogerős ítéletig tartó időszakban összesen akár egymillió forintot is kifizethet ügyvédi munkadíjra; ez az összeg magában foglalja a gyanúsítotti és a tanúkihallgatásokon való részvételt, az ügyvédi beszélőkön való megjelenést, a rendszeres látogatást, és a bíróság előtti képviseletet. A Népszabadságnak nyilatkozó ügyvédek szerint azonban ügyfélhiányban szenvedő vagy munkájukat nem a legalaposabban végző kollégák (akik például nem jelennek meg minden kihallgatáson és nem látogatják rendszeresen védencüket) ennél az összegnél lényegesen kevesebbért is vállalnak védelmet.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!