Forrás: hirado.hu | 2011. május 31. kedd 16:14 |

A miniszterelnök a kormány elmúlt egy éves munkáját értékelte a Millenárison tartott, Gazdasági fordulat című konferencián. Orbán Viktor szerint a válságkezelés és az alapok lerakása sikeres volt, de még sok, nehéz feladat áll a kormány előtt.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: egy éve azt érezték, elég volt a múlt vitáiból, kudarcaiból, az eladósodásból, abból, hogy csak a spekulánsok, ügyeskedők boldogultak, és sosem csináltunk végig semmit. Amit nappal felépítettünk, azt éjszaka lebontottuk.

A kormányfő hangsúlyozta: elhatároztuk, hogy megújítjuk és erőssé tesszük Magyarországot, és ebből most az egyszer nem engedünk, ezt most az egyszer végig fogjuk csinálni.

Szerinte a válságon összefogással, és a közös értékek és célok magánérdekek fölé helyezésével sikerült úrrá lenni. Mint mondta: mások helyett magunk felé kell fordulnunk, problémáinkat a magunk módján kell megoldani, akkor is, ha ez másoknak nem tetszik.

Szerinte érkeznek majd még kritikák, dühödt támadások külföldről, ekkor higgadtan annyit kell mondanunk, ez nem a ti dolgotok, ez a magyarok dolga. Orbán Viktor szerint itt a lehetőség, hogy 20 év után végre végigcsináljunk valamit. Példaként említette, hogy a figyelmeztetések ellenére bevezette a kormány bankadót, kettős állampolgárság intézményét, csökkentette az adókat, támogatta a hazai vállalkozásokat és létrehozta az Új Széchenyi Tervet.

Lazítani nem lehet!

A miniszterelnök szerint  van mire büszkének lenni, de nem lehet lazítani, mert az a kormányzati teljesítmény, amely elég volt az elmúlt egy évben, igen-igen kevés lesz jövőre. Eddig megteremtették a történelmi felemelkedés alapjait, de még le kell győzni az államadósságot és a munkanélküliséget. Mint fogalmazott: ezek nem problémák és kihívások, hanem ellenségek, mert ha mi nem győzzük le, ők győznek le minket, és ezt a háborút meg kell nyerni.

Orbán Viktor szerint újjá kell szervezni Magyarországot. A legsürgetőbb feladatnak az oktatás, a szakképzés, az innováció fejlesztését és a tudástőke felhalmozását nevezte, mert – mint mondta - a gazdasági siker titka az oktatási ugrás.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a hiányzó politikai döntések meghozatala és a törvények előkészítése mellett a legfontosabb feladat, hogy a kormányzásnak meg kell őriznie emberi jellegét, alázatosságát, szerénységét, visszafogottságát és eltökéltségét.

A hortobágyi telepek hazánk harmadát elláthatnák energiával.
2011/05/29 - 17:22 Szent Korona Rádió

A legnagyszerűbb műszaki megoldásokat látva az ember a homlokára csap, mondván, hogy nem jutott ez eddig az eszembe. Egy ilyet szeretnénk most bemutatni olvasóinknak. A neve: napkohó.

A legnagyobb európai napkohórendszer Odeillóban

Mi az: igazi élő energiaforrás, amely szinte minden környezetszennyezéstől mentes, s amely gyakorlatilag végtelen mennyiségben a rendelkezésünkre áll? Ha ön a Napra gondolt, nyert.

Az ókori legenda szerint i. e. 214-ben a görög zseni, Arkhimédesz úgy pusztította el az ellenség tengeri flottáját, hogy a parton hatalmas tükrökkel összegyűjtötte a fényt, amelynek visszaverődő sugarait egy pontba fókuszálva a hajókat felgyújtotta.

Az elv igen egyszerű: amíg közvetlen sugárzással csak korlátozott mértékben lehet felmelegíteni valamit, addig a Nap sugarait összegyűjtve akár 3800 fokra is hevítő a gyújtópont. Manapság egyre több országban látnak figyelemreméltó alternatív energiatermelő lehetőséget a napkohóban.

Itthon is lehetséges

Sok szakember állítja, hogy hazánkban a Hortobágy kitűnően alkalmas lenne az odeillóihoz hasonló napmezők létesítésére. A merészebb vélemények szerint egy tíz éven belül megvalósuló gigaberuházás esetén Magyarország villamosenergia- igényének akár harmadát is innen lehetne biztosítani.

Egy parabola rendszerű homorú tükörrendszer gyűjti össze egy helyre a napsugarak energiáját a napkohóban. Innen egy hőcserélőrendszer segítségével vezetik el a hőt, amely felmelegíti a vizet, ez gőzt termel, és máris elektromos áram állítható elő. A parabola fókuszpontja hajnaltól alkonyatig követi a nap járását, s az adott napszakban mindig a legjobb szögből gyűjti össze a napsugarakat.

Mindez nem új keletű találmány - bizonyítja egy korabeli rajz is, amely az 1878-as párizsi világkiállításon bemutatott, Mouchot-féle napkazánt ábrázolja -, ám arra a 21. századig kellett várni, hogy ez a fajta rendkívül tiszta, szennyezésmentes energiatermelés a mindennapjaink részévé válhasson.

A legnagyobb európai napkohórendszert a franciaországi Odeillóban állították fel. Itt egy sík területen kétszéz tükröt rendeztek el, melyek egy 98 méter magas torony felé vetítik a napsugarakat. Innen nem messze működik egy 2,5 megawattos erőmű, amelyet tisztán az itt összegyűjtött napenergia táplál.

S hogy egy hazai példát is említsünk: idén márciusban - nagyrészt a 220 millió forintnyi norvég, izlandi és lichtensteini támogatásnak köszönhetően - a budapesti Bethesda Gyermekkórház teljes fűtéskorszerűsítésen esett át, ennek részeként egy magyar fejlesztésű és gyártású parabola napkohót is elhelyeztek az épület tetején. (Bors)

A magyaroknál nincsen boldogtalanabb nép a fejlett világban

A héten került nyilvánosságra az a felmérés, amely szerint mi vagyunk a legboldogtalanabb nép az OECD 34 tagországának népei közül. Mostantól új módon méri a világ legfejlettebb ipari országait összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjainak jólétét és elégedettségét. A magyar ember szeret panaszkodni, ennek ellenére 23 százalékunk elégedett az életével. Az OECD országaiban viszont ez az érték 59 százalék. A 23 százalékunkkal sereghajtók lettünk. (...)
Emlékeztető: "Az a talány, hogy a globális pénzhatalom miért is örül a Fidesz kétharmados győzelmének, itt nyeri el végső értelmét. Azt várják ugyanis, hogy a hatalmas többség birtokában az ország vezetői "önként" alávetik népüket a jelek szerint fokozódó globális kifosztásnak, ami az ő szótárukban "szerkezeti reform" címszó alatt szerepel. Úgy, hogy hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" (Bogár László: Disznó dráma)

Hármashalom és kettős kereszt (Fotó: H.J.)

A csíksomlyói városatyák, vagy talán a román műemlékvédők utasítására tavaly nyáron, homályos, máig nem egészen tisztázott területrendezési tervre hivatkozva lerombolták a Magyar Királyi Honvédség által 1940-ben fölállított országzászló-talapzatot.

A legnagyobb szégyen nem a valószínűleg kollaboráns magyar városvezetés rábólintása, hanem a csíksomlyói kegytemplomot és környékét évszázadok óta őrző ferences szerzetesek sunyítása. Közeleg az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú, amelyen a zarándokok százezrei a kegytemplom előtti térségen már nem találják a megszokott és megszeretett, 1940 óta ott állt országzászló-talapzatot. Az Észak-Erdélyt és a Székelyföldet felszabadító honvédeink állították azt nem sokkal Csíksomlyó visszatérése után. A somlyóiak és a messziről érkezett magyarok négy esztendőn keresztül, egészen az országrabló oláhok 1944 őszén történt visszaszivárgásáig a nemzeti ünnepeken, s más jeles napokon koszorút helyeztek el a legmegtiszteltebb helyen, a Babba Mária oltárával szemben fölállított országzászló talapzatára.

Horthy Miklós megérkezik a csíkszeredai vasútállomásra (Fotó: Archív)

Horthy Miklós Kormányzó úr a visszatérés után előbb vonaton Csíkszeredába, majd onnan díszes menettel a Szék útján éljenző és zászlókat lobogtató székelyek üdvözlése közepette átvonult az akkor még közigazgatásilag külön településnek számító Csíksomlyóra. Horthy Miklós és a római katolikus neje részt vett a kegytemplom mögötti térségen megtartott Ezer Székely Leány találkozó színpompás rendezvényen. Van egy színes fénykép, amelyen a Kormányzó és felesége a templom mögötti részen a lábaik elé szórt virágokon ellép az ünneplő helybeliek előtt, s a háttérben fölsejlenek a Kissomlyó-hegy oldalában megülő Páduai Szent Antal kápolna körvonalai.

Horthy Miklós és neje Csíksomlyón (Fotó: Archív)

Vallási és nemzeti értelemben tehát többszörösen megszentelt hely a csíksomlyói kegytemplom, illetve annak közvetlen és távolabbi környéke. Marschalkó Lajos A csíksomlyói Mária csodája című 1940-es beszámolójában leírja, hogy éppen kisasszony napján, szeptember 10-én takarodtak ki - s vittek magukkal mindent, ami mozdítható volt - a román megszálló katonák, majd másnap megérkeztek Csíksomlyóra a magyar honvédek. A székelység népviseletesen, templomi és nemzeti zászlókkal özönlött a kegytemplomba, valamint az előtte levő térségre, hogy a szabadságért hálát adjon Babba Máriának. A Magyar Királyi Honvédség katonái ezért állították föl ezen a térségen, a templomkapuval átellenben, a zászlóaljak hagyományos gyülekezőhelyén az országzászlót. 

A zászlórudat és a magyar államiságra vonatkozó jelképeket 1944-ben, nem sokkal az ismételt oláh megszállás után eltüntették, leverték az országzászló talapzatáról, ám maga az emelvényen nyugvó talapzat a hármashalommal és a belőle kinövő apostoli kettős kereszttel szinte csoda folytán a román elnyomás legsötétebb esztendeit is átvészelte. A nemzeti és vallási jelkép dacolt az időkkel és az ellenségeinkkel egészen 2010 nyaráig, amikor a tavalyi pünkösdi búcsú utáni viszonylagos csendes heteket kihasználva a kegyhely őrzői, a somlyói ferences atyák, élükön P. Péter Arthur házfőnökkel, mondjuk úgy, békésen tűrték, hogy egy máig nem egészen világos településrendezési tervre hivatkozva helyéről eltakarítsák az országzászló-talapzatot. 

Országzászló-talapzat a kegytemplommal (Fotó H.J.)

P. Péter Arthur házfőnök - aki tavaly burkoltan, de az Árpád-sávos zászlók ellen is fölemelte szavát - az egyik erdélyi magyar nemzeti hírportálnak nyilatkozva megértéssel beszélt arról, hogy az új területrendezési terv értelmében az országzászló-talapzatot eltakarították a kegytemplom előtti térségről. (Az alábbi videó a tavalyi búcsú magyarellenes papjait mutatja be - a szerk.) 

https://www.youtube.com/watch?v=wifCemrSWYE

Meg azt is megértéssel vette tudomásul, hogy a ledöntéskor összetörték a hármashalmot. A házfőnök magyarázatként elmondta, hogy a barbár módon eltávolított országzászló-talapzat műemléki területen állt, ám maga az 1940-ben emelt építmény nem volt az. Magyarán, a románok, vagy a kollaboráns magyarok a háború utáni időszakban nem nyilvánították műemléknek, tehát védendőnek a magyar honvédség által fölállított országzászló-talapzatot. Ez tényleg érdekes és meglepő... 

Nem kívánjuk megsérteni, főleg nem sértegetni P. Péter házfőnököt és az egykoron szebb napokat látott csíksomlyói ferences rendházat, ám azt mindenképpen el kell mondanunk: A székely-magyarság egyik dicső időszakára emlékeztető országzászló-talapzat lerombolását, a hármashalom összetörését nem szabad lett volna szó nélkül eltűrni, hanem más megoldás híján a szerzeteseknek és a híveknek élőláncot alkotva kellett volna védelmezni a rombolókkal szemben. Nincs az a buldózervezető, aki a tévékamerák kereszttüzében a szerzetesek testén átgázolva le merte volna dönteni a talapzatot. Modern korunknak így lehettek volna ők a hősei, ám a gyávaságukkal, s azzal, hogy a nemzeti emlék lerombolásának szükségességét még magyarázzák is, csak szánalomra méltó figuráivá váltak ennek a szomorú történetnek. 

Mindezen az sem változtat, hogy az ígéretek szerint az országzászló-talapzat egyes részei ki lesznek állítva (!) a közelben kialakítandó autóparkoló szoborparkjában. Pompás! Szoborparkban láthatják majd újra a zarándokok a korábbi helyén megszokott és megszeretett országzászló-talapzat egyes részleteit. Akárcsak Lenin elvtársat és Osztyapenkó kapitányt a Tétényi-fennsíkon kialakított szoborparkban. Kíváncsian várjuk, hogy a nemzeti ügyek védelme terén milyen mélységekre juthat még a magyar katolikus egyház az anyaországban és a trianoni határokon túl. Ám azután, hogy legfőbb feje a Székely himnusz éneklésekor a fenekét fordította a tömeg felé, már semmin nem csodálkozunk. 

Hering József - Kuruc.info

Érdekes dolgok derültek ki Leninről
2011. május 29. 20:01

MNO - WL
Lenin származásáról és egyebek mellett életének utolsó szakaszáról érdekes dokumentumokat tár első ízben a közönség elé egy kiállítás, amely a napokban nyílt meg a moszkvai Vörös téren lévő Történelmi Múzeumban.

A kiállított dokumentumok között szerepel egy levél, amely alátámasztja a hosszú ideje forgalomban lévő híreszteléseket, miszerint Lenin zsidó származású volt. Ez a jelentős antiszemita hagyományokkal bíró Oroszországban, ahol ma is sokan tisztelik az 1917-es forradalom vezérét, komoly megbélyegzést jelenthet. A levelet Anna Uljanova, Lenin legidősebb nővére írta Sztálinnak, és az áll benne, hogy anyai nagyapjuk ukrajnai zsidó volt, aki azért tért át a keresztény hitre, hogy tanulhasson, továbbá hogy elkerülhesse a zsidók számára kötelező letelepedési helyet előíró rendelet hatályát. „Szegény zsidó családból származott (a nagyapa), keresztlevele szerint a zsitomiri Mozesz Blank fia volt” – írta Uljanova az 1924-ben elhunyt Lenin helyére lépő Sztálinnak 1932-ben. Lenin nővére levelében rámutatott: „Vlagyimir Iljics mindig nagy véleménnyel volt a zsidókról, és sajnálom, hogy családunk eredete – amelyet mindig gyanítottam – nem vált ismertté életében”.

Lenin nővére arra kérte Sztálint, hogy tegye közzé a Lenin származásáról szóló adatokat, és ezzel lépjen fel az antiszemitizmus terjedése ellen. Sztálin azonban nem vett tudomást a javaslatról, és utasította Uljanovát, hogy tartsa titokban ezeket az adatokat. A cári Oroszroszágban a zsidók csak egyes vidékeken lakhattak, és ezek a mai Litvánia, Fehéroroszország, Lengyelország, Moldova és Ukrajna területén voltak. A dühöngő antiszemitizmus miatt sok zsidó csatlakozott a bolsevik mozgalomhoz, és néhányan az 1917-es forradalom után a hatalomra jutó kommunista párt vezetői közé kerültek.

A forradalom vezére, Lenin azonban Uljanov néven született 1870-ben, és kizárólag orosznak vallotta magát. A Lenin vezetéknevet 1901-ben, szibériai száműzetése idején vette fel. Hivatalos életrajzában, amelyet unokahúga, Olga Uljanova írt, csak orosz, német és svéd gyökerekről van szó. Lenin életében ugyan kapott némi támogatást a zsidó kultúra, de ez véget ért a harmincas évek elején, amikor Sztálin antiszemita tisztogatásokat rendezett a kommunisták körében, és azt tervezte, hogy a Szovjetunióból minden zsidót a kínai határra, a későbbi Birobidzsánba telepít.

A kiállításon kizárólag a titkosítás alól nemrég felszabadított 111 dokumentum látható, és mind első ízben került a közönség elé. Bemutatnak egy olyan levelet is, amely arról tanúskodik, hogy Lenin az 1922-ben elszenvedett szélütése nyomán olyan állapotban volt, hogy megkérte Sztálint: hozzon neki mérget. Marija Uljanova, Lenin legifjabb húga 1922-ben azt írta: „Nem véletlenül választotta erre Sztálint: tudta, hogy szilárd talajon álló bolsevik, akiben nincs semmiféle szentimentalizmus. Ki más merné kioltani Lenin életét?”

Nem kevésbé morbidak a politikai bizottság tagjai által rajzolt karikatúrák, amelyek szintén a kiállításon tekinthetők meg. Nyikolaj Buharin Sztálint hatalmas, eltúlzott orral, örökös pipájával ábrázolta, és a többi rajz sem túl hízelgő. A kor egyik vezető közgazdásza Trockijt bolygó zsidónak, a pénzügyminisztert pedig furcsa pózban lógva rajzolta meg. Az utóbbi karikatúra alá Sztálin azt írta: „Felakasztani a golyóinál fogva”. Mindkét karikaturistát, és a minisztert is 1938-ban letartóztatták, és később kivégezték. A kiállítás július 3-ig tekinthető meg.

(MTI)

A kormány egymaga nem újíthatja meg Magyarországot, csak a nemzet egésze - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter vasárnap a fővárosi Hősök terén a magyar hősök emléknapja alkalmából tartott ünnepi rendezvényen.

A miniszter ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány csak az államot újíthatja meg, szervezheti újjá.

"Magyarország megújításához az egész nemzet erejére szükség van, ugyanígy amikor a honvédelem teljes rendszerének, s benne az egész honvédségnek a megújításáért dolgozunk, mindenekelőtt fel kell hívnunk a figyelmet, hogy ez nemzeti ügy és ez nemzeti intézmény" - mondta Hende Csaba.

A tárcavezető szerint a Hősök tere a nemzeti emlékezés színtere, rendeltetése szerint azon nagyjainkra emlékezünk ott, akik "végérvényesen és visszavonhatatlanul" hozzátettek valamit ahhoz az "évezredes úthoz", amelyet a nemzet bejárt.

Mint rámutatott: az első világháború "szörnyű kataklizmája", Európa és a nyugati civilizáció közös "nagy hajótörése" hívta fel a nemzetek figyelmét hőseikre, "azóta emlékezünk mi is - a kommunista diktatúra évtizedeit leszámítva - azokra, akik Magyarországért harcolva vesztették életüket".

A miniszter szavai szerint "emlékeznünk kell a hőseinkre", akik közé az elmúlt évben újabb négy honvéd került. Ők feladatuk teljesítése közben vesztették életüket - fűzte hozzá.

A rendezvényen jelen volt Schmitt Pál köztársasági elnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, a parlamenti pártok képviselői, magas rangú katonák és katonai attasék. A megemlékezés végén a Hősök terén lévő magyar hősök emlékkövénél - katonai tiszteletadással - elhelyezték a kegyelet koszorúit.

Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt. Ennek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékezünk "az elmúlt ezredév magyar hőseire", akik életüket adták a hazáért. Az emléknap azoknak a névtelen hősöknek állít emléket, akik Szent István óta áldozatot hoztak a hazáért - az 1956-os forradalom idején is.

hvg.hu

A Sándor-palota déli kapujánál a volt köztársasági elnök gyászkeretes fényképét tették ki egy asztalra, mellette két gyertyát, a nemzeti lobogót és egy csokor virágot helyeztek el. A megemlékezés helyszínén katonák állnak díszőrséget.

Schmitt Pál gyászszalagot kötött a lobogóra, gyertyát gyújtott Mádl Ferenc emlékére, majd beírt abba az emlékkönyvbe, amelyet a részvétnyilvánítók üzenetének közvetítésére helyeztek ki a Sándor-palota előtt.

A köztársasági elnök elsőként írt az emlékkönyvbe: "A nemzet nevében fájó szívvel búcsúzom, megrendüléssel, örök tisztelettel. Schmitt Pál."

A csendes megemlékezésen Schmitt Pál, miután fejet hajtott a volt államfő fényképe előtt, rövid sajtónyilatkozatában azt mondta: "Mádl Ferenc nemcsak elődöm, példaképem, hanem mondhatom, a barátom is volt. Segítette a munkámat, mint ahogy mindannyiunkét segítette."

Az államfő emlékezetett: a volt köztársasági elnök nemzetközileg elismert, nagy hírű professzor volt, tagja a Professzorok Batthyány Körének, rendes tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, az európai jog terén végzett kutatásait, személyét nemzetközileg nagyra tartották. Schmitt Pál közölte: a volt elnök temetéséről később intézkednek.

Az államfő után lerótta kegyeletét Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Miután mécsest gyújtott az elhunyt köztársasági elnök emlékére, az emlékkönyvbe azt írta: "Adj, uram, békességet neki."

Mécsest gyújtott és fejet hajtott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter is. Szintén lerótta kegyeletét Schiffer András, az LPM frakcióvezetője, részvétnyilvánító bejegyzésével így búcsúzott: "Kedves professzor úr, emlékét tisztelettel megőrzöm."

Mádl Ferenc volt köztársasági elnök halála miatt gyászlobogókat tűztek ki a Köztársasági Elnöki Hivatal és az Országház épületére. A Sándor-palotánál csendes megemlékezésre vasárnap este kilenc óráig és hétfőn reggel nyolctól ugyancsak este kilenc óráig van lehetőség.

30 000 görög tüntetett a megszorítások ellen

I. Pál néven uralkodott a történelem 94. pápája. Tíz éves pontifikátusát immáron három nagy uralkodóval fenntartott kapcsolatai határozták meg. Az ősi vonalak miatt V. Konstantin bizánci császár volt az egyik, aki Róma akarata ellenére ismét képrombolásba kezdett. III. Kis Pippin frank uralkodó vált a császárság helyett a pápák legnagyobb támogatójává. És persze a szomszédos királyság, a lombard területek uralkodójával, Desideriusszal is heves vitába bonyolódott.

Valószínűleg Rómában született a város egyik legnemesebb családjában. A későbbi III. István pápa testvére volt. A két gyermek már fiatalon árva lett, így szüleik akaratának megfelelően a két fiút a Lateránban nevelték fel. A papi pályára kerültek, és Zakariás pápa uralkodása alatt mindkettőjüket diakónussá szentelték fel. Miután István egyházfő lett, Pál minden segítséget megadott neki, amikor bátyja a lombard uralkodóval tárgyalt, vagy szövetségeseket keresett ellene. Amikor István 757-ben meghalt, a római zsinat nagy többséggel 757. május 29-én megválasztotta a keresztény egyház fejének, és fel is szentelték Pált.

A rómaiak azt akarták, hogy Pál kövesse testvére politikáját. Ebben nem is csalódtak, hiszen az új egyházfő az irányítás minden részletébe belepillanthatott még István uralkodásának idején. Azonnal felvette a kapcsolatokat a frank királyi udvarral, és megerősítette a Szentszék és Frankföld szövetségét. Ezen kívül hamar levelet küldött Desideriusnak is, amelyben számon kérte az át nem adott patrimóniumokat és városokat. A lombardok Imola kivételével nem voltak hajlandók megválni területeiktől. Pippin levelében üdvözölte az új pápát, és biztosította őt hűségéről. A válaszban Pál a nagy uralkodó segítségét kérte a csökönyös lombard királlyal szemben. 758-ban Pippinnek lánya született, akit a pápa kegyeibe ajánlott (elküldte neki a keresztelésnél viselt ruháit), ezzel is erősítve támogatását. Ugyanabban az évben Desiderius seregei élén a beneventoi és spoletoi hercegség ellen vonult, és meg is hódította a két engedetlen tartományt. Hadjárata során feldúlta a Pentapolist, ezzel is borsot törve a pápa orra alá. Beneventoban Desiderius fogadta a bizánci császár követeit, akiket Gregoriosz vezetett, és szövetséget kötöttek Itália középső részeinek elfoglalására. A visszavonuló lombard hadak élén Desiderius Rómában találkozott Pállal. Az egyházfő emlékeztette a királyt a visszaadandó területekről, de az csak Imolát volt hajlandó átadni, azt is csak akkor, ha a pápa megígéri, hogy meggyőzi Pippint arról, hogy a második lombard hadjárata idején elfoglalt területeket visszaadja neki.
Pál két levelet küldött a frank udvarba. Az egyiket a lombard területek ellenőreinek küldte, ebben valóban arra kéri Pippint, hogy adja vissza a lombardoknak az elfoglalt területeket. Azonban a frank uralkodó egy másik titkos levelet kapott kézhez, amelyben Pál leírja a lombard udvar szövetségét Konstantinápollyal, miszerint Ravenna újraelfoglalása a két hatalom célja. Emellett megírta Pippinnek, hogy Desiderius azóta sem hajlandó visszaszolgáltatni jogos területigényeit. 760-ban magas rangú frank követek érkeztek a lombard királyi udvarba, és elérték, hogy Desiderius ígéretet tegyen a pápai birtokok visszaszolgáltatására. De az uralkodó nem teljesítette kötelezettségét, sőt még a pápai állam ellen vonult seregével, és meg is kurtította annak területét. Miután 760-ban hatalmas bizánci flotta indult Itáliába, Pippin elnézte Desiderius hazugságait, és szövetséget kötött vele a bizánciak ellen. A szövetség ára néhány korábban elfoglalt terület volt, de Pippin kikötötte, hogy Desideriusnak előbb vagy utóbb meg kell egyeznie Pállal, hiszen Konstantin ellen csak az ő támogatásával lehetnek sikeresek. Eközben Ravenna érseke és Velence vezetői levelet kaptak a császártól, amelyben Konstantin azt kéri a városoktól, hogy csatlakozzanak a bizánci seregekhez. De mindkét itáliai város hű maradt a pápához. A keleti birodalom ezért feladta hódítási kísérletét Itáliában. 765-ben Desiderius Rómába látogatott, ahol végre megállapodtak a területi vitáikban. Ezen felül Pippin nyomására a lombard király segítséget ajánlott fel Pálnak a dél-itáliai területeken a pápai primátus visszaállítására.

Pál nemcsak Európa nyugati uralkodóihoz küldött legátust, hiszen többször is indultak pápai követek a császári fővárosba. V. Konstantin uralkodása alatt ugyanis ismét kiújultak a képrombolások. A császár nem vonta vissza rendeleteit a követek hatására sem. Bizáncban több kolostort is bezáratott és földjeiket elkobozta. A zavaros birodalomból menekülő klérus jó részét Pál fogadta be. Szülői házát kolostorrá alakította, és itt nyújtott menedéket a keletről érkező szerzeteseknek. 767-ben egy Párizshoz közeli településen, Gentillyben zsinatot hívott össze, amelyen elítélték a képrombolást és tisztázták a Szentháromság körüli vitákat.
Több templomot is építtetett az örök városban, és a katakombákból sok szent relikviát vitetett át ezen új szentélyekbe. A nyári nap hevétől menedéket keresve, a hűs Szent Péter és Pál templomban érte utol a halál 767. június 28-án. Először ebben a templomban temették el, majd három hónap múltán a Szent Péter Bazilikába vitték át hamvait. Szentté avatták, ünnepét június 28-án tartják.

Előző pápa: III. István

Római pápa 757-767

Következő pápa: IV. István

Forrás: Wikipédia

Egy filmhíradó 68 év távlatából. 1942-ben például konkrétan tudták,

hogy a török rokon nép...

Egyre erősödő biztonságérzetről, nyugalomról és növekvő harmóniáról számolnak be sokan, akik figyelemmel kísérik csillagüzeneteink segítségével az égbolt jelzéseit. Ezek a változások törvényszerűek, hiszen égi társaink olyan kiszámíthatósággal járják útjaikat, melyre földi létező nem igazán képes, mégis, itt élő emberként, a lelkünk mélyén ezt a kiszámíthatóságot várjuk társainktól. Kollégánk váratlanul lebetegedhet, s így több munka hárul ránk, barátunk félreértheti az előre megbeszélt találkozó időpontját, s hiába várunk rá, és persze a mobilját is pont most felejtette el bekapcsolni…., de mi is késhetünk, félreérthetünk, így a bizonytalanság, mint izgalmi, feszültségeket létrehozó és azt fenntartó állapot, észrevétlenül életünk szerves részévé vált.
A Jupiter azonban soha nem gondolja meg magát, hanem jól kiszámíthatóan járja köreit a Nap körül, mint ahogyan a Szaturnusz is nyugodtan, lépésről – lépésre haladva ballag bolygórendszerünkben. A Vénusz sem gondolja meg magát, egy váratlan ötlettől vezérelve, hogy kipróbálja azt, vajon milyen is lehet egy másik csillag körül keringeni. A kozmosz szó, rendet jelent. Ennek a rendnek a biztonságát, az örömét vonzzuk be azáltal, hogy figyelemmel kísérjük és hasznosítjuk, alkalmazzuk égi társaink üzeneteit, jelzéseit.

Legújabb filmünkkel is ezt a kozmikus rendet kívánjuk szolgálni, hogy minél több társunk földi élete valóban harmonikus, és biztonságos lehessen.

Változás. Az időnek köszönhető egyik leglényegesebb tapasztalatunk, az átalakulás, a változás élménye. Hol van már az a csecsemő, aki egykor voltunk? Hol van az iskolában izguló kisdiák, akiben egy rossz osztályzat akár a „világgá menés” gondolatát is felébreszthette? Hol van az első szerelem? Az első csók élménye? Hol van az első csalódás világvége hangulata?
És hol van az a nemzet, akinek Boldogasszony hite arról szólt, hogy az asszonynak a családban boldognak kell lennie, mert így lesz erős az Ő aurája, mely valóban védelmezni, óvni tudja a családot?
De hol van a pont hét esztendővel ezelőtti énem? Állítólag sejtjeink teljesen kicserélődnek hét év alatt. Ezek szerint a folytonos átalakulás, véget érés, de a megújulás lehetőségeit rejti életünk. Az egykori tapasztalások, konkrét élmények mára emlékké alakultak, s attól függően, hogy örültünk nekik, vagy bánkódtunk miattuk, a fény, vagy a keserűség információját hordozzák bensőnkben. Az utóbbiak a betegségek legfőbb okai. Eseményeinket, tapasztalatainkat azért éljük át, mert ezekből tanuljuk meg az igazán lényeges, a személyünknek szóló tanításokat. A tudás = tapasztalat. Itt válik érthetővé a Megváltó azon üzenete, melyben azt mondja, hogy ne ítélj, hogy ne ítéltess! Ezt többnyire úgy értjük, hogy fogadjuk el társainkat olyannak, amilyenek, de van ennek a tanításnak egy mélyebb, önmagunkra vonatkozó síkja is. Saját életünk történéseit se ítéljük jónak, vagy rossznak, mert minden történésünk értünk van, tanít minket. A megítéléssel, főleg a rossznak ítélt élményeinkkel zárjuk el leginkább az abban az eseményben rejtőző tanítást. Így megértés helyett megítélés születik bennünk, tehát a tudás egy magocskájától fosztjuk meg önmagunkat.
Ehhez a tudáshoz, ehhez a tanuláshoz pediglen az emberi létezésben szükséges az idő. Hogy végül, még ha utólagosan is, de jussunk el a megértéshez. A gyógyító ember a kezelések, a gyógyítások alkalmával nem csak normalizálni akarja a testi funkciókat, hanem segít abban is, hogy a beteg társa megértse életének az összefüggéseit ebből a szempontból is. A reflaxációs kezelés lényeges része a talpmasszázs. Nem csak azért, mert a talpunkon minden szervünknek megtalálható a reflexpontja, hanem azért is mert ahogy járjuk az utunkat, sorsunk súlya a talpunkra nehezedik, így spirituálisan is megnő talpunk jelentősége. Nem véletlenül hatékonyabb a talpmasszázs, mint például a tenyérmasszázs. Asztrológiailag a lábfejek, és a talpak a Halak jeléhez tartoznak. A Halak az összegzés szimbólumaként jeleníti meg a megértés fontosságát. Röviden tehát a számvetésből, az összegzésből születő megértés lehetőségét élhetjük meg életünk Halak stációiban.
A Halak változó minőségű jelét a Jupiter és a Neptunusz uralja. A Jupiter a tudás, a bölcsesség, míg a Neptunusz a spiritualitás, a mélylélek princípiuma, tehát a megértés itt már nem csak értelmi, hanem érzelmi szinten is megvalósul.

Az Idő. Talán azért teremtettük, hogy megérthessük a változást, hogy felismerhessük a változásokat mozgató állandó törvényeket. Így rohan mozdulatlan, így mozog egy helyben, pontosabban EGY helyben az életünk. És mindez értünk. Érted?

Évekkel ezelőtt láthattuk ledőlni a PeCsá-t körülvevő hungarofób korlátokat, melyek azelőtt ledönthetetlennek tűntek.

A Szkítia zenekar most egy merész vállalkozásba kezdett: Elindultak az A38 és a Szerencsejáték Rt által kiírt, Talentométer névre keresztelt könnyűzenei versenyen, ahol egyenesen a középdöntőig szárnyaltak.

Aki ott volt már az elődöntőn is, hallhatta az egyik zsűritag szájából: „maradjatok a saját berkeitekben”. Az azóta szállóigévé lett elszóláson persze nincs mit csodálkoznunk. Az ország egyik legjobb megszólalásával felvértezett Artemovszk 38 hajó nem fog egykönnyen megnyílni egy nyíltan hazaszerető, a nemzeti hagyományokat tisztelő zenekar, és közönsége előtt.

A Szkítia azonban talált egy rést, bebújt rajta, és sikerült bejutni egész a hajó gyomrába. Már csak egy lépés, és az elképzelhetetlen valósággá válik. Ne hagyjuk hát őket magukra. Menjünk el, és bátorítsuk őket! Jelenlétünkkel, szavazatainkkal pedig mutassuk meg hogy nem az afrikai bohóckodásra, s nem egyéb idegen kultúrák dallamaira vágyik a magyar ember füle. Egy lépés, és elérkezik az idő, hogy a magyar folk-rock zene jeles képviselői is a slágerlisták elején vetélkednek egymással.

Talentométer középdöntő: 2011 május 29. 14 órától  A38 Hajó, Budapest Petőfi Híd (Budai hídfő)

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint nemcsak a sportolók teljesítményének fokozásában segíthet a céklalé fogyasztása, hanem az időseknek ill. szív- és tüdőbetegeknek is aktívabb életet biztosíthat.

A céklalé volt az elmúlt év legnagyobb sportélettani szenzációja. Az Exeter-i Egyetem kutatóinak felfedezése szerint céklalé fogyasztása után a sportolók mintegy 16%-kal hosszabb ideig voltak képesek edzeni. A kezdeti eredményeket követően számos sportolón – az angol első osztály labdarúgóitól a profi kerékpárosokig – kipróbálták a teljesítményfokozó italt. A legújabb cikk szerint, mely a Journal of Applied Physiology-ban jelent meg, ahogy idősebbek leszünk, szervezetünk kevesebb oxigént tud hasznosítani. Ez néhány ember számára azt jelenti, hogy olyan egyszerű feladatok, mint a séta sem kivitelezhető.

„Azt találtuk, hogy a céklalé csökkenti a kis intenzitású gyakorlatok végzéséhez szükséges oxigén mennyiségét. Ennek hatására az emberek olyan gyakorlatokat is meg tudnak csinálni, amit enélkül nem lennének képesek.” – nyilatkozta a cikk szerzője, Katie Lansley doktoranduszhallgató. A céklalének kétféle fiziológiai hatása van. Egyrészt növeli az erek átmérőjét, így több vér tud áramlani az erekben. Másrészt csökkenti az izmok oxigénszükségletét. A kettő együttes hatásának eredményeképpen nő a fizikai teljesítőképesség. Andy Jones professzor, a céklalével folytatott kísérletek úttörője szerint, a céklalé magas a nitráttartalma felelős a teljesítőképességnövelő hatásért: „Első alkalommal sikerült normál és nitrátmentes céklalevet alkalmaznunk kísérleteinkben. A résztvevők nem tudták melyiket kapták. Azoknál, akik normál céklalevet ittak, látványos teljesítménynövekedést észleltünk. Ezek szerint egyértelmű, hogy ez az összetevő felelős a hatásért.”