2011 leghülyébb szabályai

Elmaradt pénzeső, vérdíj dohányosokra, megugatott rendőrkutya, füldugó zenészeknek.

Elmaradt pénzeső, vérdíj dohányosokra, megugatott rendőrkutya, füldugó zenészeknek. 2011 is bővelkedett jogi érdekességekben, esztelen rendeletekben.

Áldozata teljes vagyonát örökölte a gyilkosa az Egyesült Államokban. 431 ezer dollár (100 millió forint) üti a 24 éves férfi markát: néhai anyósa vagyona, akivel ő végzett. A férfi heroinfüggő, és szenvedélye költségei miatt lopott még 2008-ban ékszereket anyósa lakásából - az asszony tetten érte, mire veje megölte. Az 59 évesen meggyilkolt nő mindenét - egyetlen - lánya örökölte, aki csaknem 200 ezer dollárt (40 millió forintot) költött férjének - azaz anyja gyilkosának - jogi védelmére. Tavaly februárban azután meghalt ő is - kábítószer-túladagolásban -, és mindenét házastársa, a börtönben ülő Palladino kapta, aki negyvenes éveiben jár majd, amikor szabadul.

Pénzeső elmaradásáért kapott három év börtönt kapott Dubajban egy csádi férfi, mert megígérte a csodát, és előzetesen pénzt kért érte. A férfi varázslónak mondta magát, bár valójában kovács. 200 dirhamot (10 ezer forint) kért előre, de nem magának, hanem - mint mondta - dzsinneknek. Jó befektetésnek tűnt a dolog, mert 25 millió dollárt (5 milliárd forintot) ígért a varázsló. A hiszékeny helyiek egy csoportja összeadta a "belépőt", a csádi kovács meg elkezdte varázslatos ceremóniáját, mégsem jelentek meg pénzesőfelhők. Nem csoda: Dubajban a "szimpla" eső is csodaszámba megy.

"Füstpénzt" vezettek be egy lakóparkban Svédországban: 5 ezer korona üti a markát annak, aki leleplezi egy szomszédja dohányzását. A 150 ezer forintnyi "fejpénz" a Stockholmtól 400 kilométerre északra lévő Sundsvall településének 121 lakásos lakóparkjában érvényes. Aki rágyújt akár saját bérlakásában, akár annak erkélyén, de még ha csak lent a parkban, kilakoltatják. Ezt szerződésben vállalta az összes beköltöző.

Tilos munkaidőben az időjárásról, vakációról, gyerekről beszélgetniük egy brit város önkormányzati dolgozóinak. Carlisle vezetése utasította alkalmazottait arra, hogy ha magánügyeikről akarnak beszélni, előtte "blokkoljanak ki", azaz a munkával töltött időbe ne számíttassák be csevegésüket az időmérő naplóval.

Lebeszélik a fészertulajdonosokat a rendőrök Nagy-Britanniában arról, hogy dróthálóval védjék sufnijaik ablakait a betörőktől, mert ha egy tolvaj megsérül emiatt, beperelheti a szerszámoskamra gazdáját. Az ingatlanok tulajdonosai szitkozódással reagáltak.

Gyermektelenségért harcolt egy váló házaspár Kínában: mindkét fél le akar mondani a felügyeleti jogról és a másikra testálni. A párnak egyetlen gyereke van, egy négyéves fiú. Az anya a pekingi bírósági meghallgatáson azzal hárította el magától fia gondozását, hogy nincs kellő hozzáértése a gyerek felneveléséhez. Az apa arra hivatkozott, hogy elveszítheti állását, ha neki kell felügyelnie állandóan a fiúra, és a súlyos pénzveszteséget megszenvedné a gyerek.

Rendőrkutya megugatásáért került bíróság elé egy férfi az Egyesült Államokban. A 25 éves vádlott Cincinnati egy külvárosában vakkantott rá egy rendőrkutyára, amely egy járőrautóban volt magában és hevesen viszonozta az ugatást. A kutya gazdája és "felettese" a közelben egy balesetet helyszínelt, de amikor meghallotta, hogy ebbeosztottja dühödten hangoskodik, visszament a kocsihoz és kérdőre vonta az ugató férfit. Azt a választ kapta tőle, hogy a kutya kezdte a "veszekedést".

Bírósági különengedéllyel ment kártyázni egy férfi az Egyesült Államokban, hogy "összepókerezze" azt a pénzt, mellyel álbrókerként megkárosított embereket. Nem nyert, és nem tudta kártalanítani 23 befektetőjét, akiket 450 ezer dollárral (90 millió forint) lopott meg. A férfi immár legfeljebb börtönben kártyázhat, 12 évet kapott.

Lakcímváltozás be nem jelentése miatt került rács mögé egy hajléktalan az Egyesült Államokban: nem közölte a hatósággal, hogy elköltözött egy ipari szeméttartályból. A hajléktalan férfit korábban szexuális bűntettért börtönre ítélték és szabadulása után elrendelték, hogy mindig jelentse tíz napon, ha lakhelye megváltozik. Ezt mulasztotta el, amikor a szeméttárolóból egy hajléktalanszállóra költözött. A rendőrség onnan vitte el.

Engedély nélküli kerítésépítésért perelte be szomszédasszonyát egy férfi Nagy-Britanniában, holott a kerítést a nő csakis azért építtette, hogy nehogy megharapja kutyája a férfit - ismét. Korábban ugyanis ezért indított pert a férfi a nő ellen.

A halak elhízásától tartva, betiltotta a fehérkenyérből gyúrt csalikat egy horgászklub Nagy-Britanniában, helyette teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret ajánl. A Hampshire grófságban lévő horgászparadicsom pontyai egészségesen élnek, mivel sokat úsznak. Több "pecaprofesszor" szerint azonban a fehér kenyértől levertek és tunyák lehetnek a halak, mert puffasztja őket a csali. A fehér kenyérnek ugyanakkor több évszázados csalihagyománya van, a brit horgászok bibliájának kikiáltott, 1653-ban írt könyv is javasolja használatát.

Füldugót javasol a BBC zenekari zenészeinek Nagy-Britanniában az új munkaegészségügyi szabályok miatt a sajtóorgánum munkavédelmi főnöke. Figyelmeztető irata kitér arra, hogy a trombitások láncfűrésszel vetekvő zajban dolgoznak, átlagosan 92 decibel terheli hallásukat, a kürtösök háromórás próbán akkora zajártalomnak vannak kitéve, mint félóra motorozás, a klarinétosok a metrószerelvények sivításával vetekedő zajt kénytelenek elviselni. A BBC-nek öt zenekara van.

El-elválnak és meg-megházasodnak feleségükkel egy romániai börtön férfi rabjai, hogy élvezhessék a nősüléssel járó kedvezményeket. Az eddigi rekord négyszeri válás és nősülés, többen is elérték ezt a mennyiséget. A börtön szabályzata szerint az a rab, aki megházasodik, az esküvőt követően 48 órás nászéjlehetőséget kap, ráadásul a lakodalomba meghívhat 10 vendéget.

MTI - barikad.hu

Elhunyt Garas Dezső

2011, december 31 - 12:15:

Hetvenhét éves korában, hosszan tartó betegség után elhunyt Garas Dezső, a Nemzet Színésze.

A Kossuth-díjas színművész a Nemzet Színésze, a Nemzeti Színház társulatának tagja pénteken halt meg - közölte a színész családja és a Nemzeti Színház.

A színést a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti. Búcsúztatásáról később intézkednek.

Garas Dezső 1934 dember 9-én született Budapesten. A Színház-és Filmművészeti Főiskolán tanult 1953-tól 1957-ig, majd a Nemzeti Színház szerződtette.

1965-től 1976-ig a Madách Színház tagja, majd egy évadot a 25. Színházban tölt. 1977-től 1980-ig a Mafilm munkatársa, majd 10 évig a Népszínház tagja. 1990-1993 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja, majd két évadig a Művész Színház vendégművésze. 1993-tól szabadfoglalkozású. 1999 és 2002 között a budapesti Katona József Színház, 2003-ban egy évadig a Vígszínház tagja. 2004-tól a Nemzeti Színház művésze volt.

 

MTI nyomán barikad.hu

Az év vicces videója - kiket tiltanának be, akik mindenkit elfogadnak?

2011, december 31 - 11:58

A Milla új kampányvideóján akár alaposan fel is húzhatnánk magunkat – de mivel Szilveszter napja van, így legyen  inkább ez az év legjobban sikerült vicces videója.

Az ultraliberális Milla mozgalom – amely az „Egymillióan a magyar sajtószabadságért” Facebook-csoportból alakult – alternatív elnökválasztást tart. Ennek egyik kampányarca Jónás Marianna roma szociálpedagógus, akinek bemutatkozó videóján akár alaposan fel is húzhatnánk magunkat – de mivel Szilveszter napja van, így inkább az év legjobban sikerült vicces videójának tekintjük.

Marianna olyan gyönyörű, kerek kórképét vonultatja fel annak a súlyos mentális működési zavarnak, amelyet Magyarországon jobb híján liberalizmusnak hívunk, hogy az már nem is felháborító, hanem egyenesen bájos.

A kampány egyik fő szlogenje szerint „ha én elnök volnék, mindent embert elfogadnék”. E szép gondolat jegyében Marianna kijelenti, hogy „igyekezne megtestesíteni a nemzet egységét” – majd szépen, tételesen felsorolja, polgártársai közül kiket, és hogyan tiltana be, számolna fel. Természetesen első helyen a „neonáci politikai aktivitás” áll, amely szerinte „nem fér bele a szólásszabadságba". Nem kell sokáig rágnunk a körmünket, hogy megtudjuk, kikre gondol: a romákra „potenciális bűnelkövetőként tekintőkre”, azokra, akik „két férfi és két nő szerelméről betegségként beszélnek”, és persze előkerülnek, az „egyenruhában, fekete bakancsban masírozók" is.

Egy hajléktalanokról szóló félmondat erejéig emberünk megcsillogtatja szociális érzékenységét is, ám arról, hogy a családon belüli erőszaknak napi rendszerességgel kitett cigányasszonyok, vagy a javarészt felelőtlen szüleiknek köszönhetően félállati körülmények közt felnövő cigány gyerekek sorsán hogyan javítana államfőként, nem tudunk meg semmit.

A két perces kisfilm csúcspontján Mariann arra bíztat minden magyar állampolgárt, hogy „mondja ki bátran, ha sérelem éri”, persze ügyelve a „politikailag korrekt beszédmódra”. Átmenetileg fellángolt bosszússágunk itt párolgott el végleg. Mert, aki a pc (political correctness) nemzetközi szintű halálának évétől azzal búcsúzik, hogy ő bizony hatalomra kerülve csakazértis ismét ráerőltetné mindenkire – nos, annak tényleg csak szellemiekben gazdagabb, a valósággal való kellemetlen, de elkerülhetetlen találkozást elhozó új esztendőt kívánhatunk.

BÚÉK, Mariann! Mi nem tiltanánk be benneteket – különben kin röhögnénk ilyen jókat jövőre?

BG

Barikad.hu

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. –
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!

Az uj évet (ócska tárgy!)
Kell megénekelnem,
Hálálkodva, ahogy illik,
Poharat emelnem.
Mit van mit kivánni még
Ily áldott időben? -
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Olcsó legyen a kenyér,
A gabona áros;
Jól fizesse a tinót
S nyerjen a mészáros,
Mérje pedig szöszön-boron,
Font kijárja bőven.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Senkinek a nyakára
Ne vigyenek kontót;
Valaki csak ráteszen,
Nyerje meg a lottót;
Annyi pénzünk legyen, hogy!
Még pedig pengőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Szegény ember malacának
Egy híja se essék;
Messze járjon dög, halál,
Burgonya-betegség;
Orvos, bakó a díját
Kapja heverőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Tücski-hajcski baromnak
Sokasuljon lába;
Boci járjon mezőre,
Gyermek iskolába;
Gyarapodjék a magyar
Számra, mint erőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Kívül, belül maradjon
Békében az ország;
A vásárra menőket
Sehol ki ne fosszák.
Béke legyen a háznál
És a szívredőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

A biró is, mint eddig,
Tisztét jól betöltse:
Víz kedviért a babát
Soha ki ne öntse;
Emberiség, igazság
Egyik serpenyőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Zenebona, babona,
Huzavona vesszen!
Visszavonás, levonás
Minket ne epesszen.
Legyen egység, türelem,
Hit a jövendőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Nagy uraink (ha élnek)
Nőjenek nagyobbra;
Áldozzanak, legyen is mit,
Mégse üssék dobra;
Nemzetiségünk mellett
Buzogjanak hően.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Író pedig írónak
Szemét ki ne ássa, -
Ne is legyen az idén
Napfogyatkozása
Jó erkölcs-, eszme-, hírnév-,
S előfizetőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Mire üssek még pohárt?
Asszonyi hűségre?
Barátság-, polgár-erény-,
Vagy mi más egyébre?
Hiszen ezek közöttünk
Vannak kelendőben.
Tudj` Isten, mi minden nincs
Ez uj esztendőben!

Megszűnik az elipszilon és a pontos jé közti különbség – jelentette be közleményében a Magyar Tudományos Akadémia.

Nyelvújító Schmitt Pál

A Magyar Tudományos Akadémia szombat délután jelentette be, hogy eltörlik az elipszilonos és pontos jé közti különbséget. Az indoklásban azt szerepelt, hogy Schmitt Pálnak többször is meggyűlt velük a baja.

Hasonló ürüggyel szüntették be nyáron a nagy- és kisbetűk megkülönböztetését, valamint a hosszú-rövid magán- és mássalhangzók közti különbséget is. A köztársasági elnök így reagált a hírekre  twitter bejegyzésében: “Lyaly, de megkönnjebbültem! Ennek örömére eszem egy bettűlevest.”

Forrás: https://hirtelen.wordpress.com/2011/12/23/nyelvreform-megszunik-az-ly-es-a-j-kozti-kulonbseg/

Totálkárral végződött a kocsimosás

A tulaj jobban járt volna, ha szivacsot és vödröt ragad, ez az öblítés túlzottnak bizonyult.

Biztosan mindenkit borított már fel hullám, vagy sebes folyású patakban érezte, hogy a víz ki akarja mosni alóla a lábát. Esetleg akadtak gondjai a slag megtartásával, vagy ha az sem, akkor látott videókat a cunami pusztításáról. És azt is jól tudjuk, hogy a kocsimosás időnként fárasztó teher, hiszen miért is fizetnénk olyasmiért amit magunk is el tudunk végezni: például lustaságból. A mellékelt filmen látható kombi Ford Escort gazdájának sem volt kedve egymaga körbetisztogatni autóját, így megkérte munkagépes barátját, ugyan, loccsantson már kis vizet az autóra, hadd legyen szép tiszta. A barát loccsantott, lássuk, mennyire lett tiszta az autó:

Az Escort a külső mosás által még belülről is megtisztult, igaz, közben karosszériája elpusztult. Ugyanakkor senki sem szitkozódik a történtek láttán, úgyhogy lehetséges, hogy legalább olyan átgondolt mutatvány volt, mint a Focus 190 km/órás töréstesztje .

A hírt szerkesztette: Gruber Gergely

Magyarországi Ley-vonalak

Mások példáját követve, az 1990-es évek elején megpróbáltuk felderíteni a magyarországi Ley-vonal rendszert, megkeresni a hazánkban legjellemzőbb energia-központokat. Álláspontunk szerint, mivel az energia-ösvények az egész világra kiterjedő hálózatot alkotnak, akkor ennek a hálózatnak szükségképpen Hazánkban is vannak elemei. Olyan helyeket kerestünk elsősorban, melyek valamilyen „csodálatos esemény” kapcsán híressé váltak, és a katolikus egyház jelentős búcsújáró helyei közt tartja számon, de ugyanilyen alapossággal kerestük a „jelenési helyeket”, látomások helyeit, de gyógyforrások, különleges ikonok, szentképek, olykor „szent” források helyeit.

Munkánkat néhány körülmény hátráltatta, ugyanis legnagyobb sajnálatunkra, amikor valamilyen természetfölötti élményt tapasztalnak az emberek, és beszámolójukkal megkeresnek tudósokat, akkor a tudósok általában az illető bejelentő elmeállapotát kezdik el vizsgálni és nem magát a jelenséget, a megtapasztalt tényt. Nem kell mondani, ez a fajta hozzáállásuk mennyire árt a tudománynak, de a megfigyelőknek is, akik legközelebb nem mernek kiállni észleléseikkel.
A tudományt leginkább a „szokatlan” jelenségek megismerése viszi előre, s nem pedig az ilyeneknek való hátat fordítás. Mindezek ellenére tekintélyes mennyiségű anyag gyűlt össze az évek során archívumunkban.
Ahogy egyre-másra gyűltek térképünkön a különböző „szent helyeket” jelölő pontok, úgy vált mindinkább felismerhetővé az a rendszer, melyet alkotnak. Több száz kilométeren át vezető nyílegyenes vonalak, több tucat kilométeres sugarú körívek bukkantak fel. Nem hittünk a szemünknek!

Az ország egyik legnagyobb erővonal-csomópontja látható itt, Csobánka közvetlen közelében, a Pilisben. Közel hasonló jelentőségű csomópont található Gyulán és Lentiben. Ezek a helyek sok szempontból kitüntetettek.

A fő égtájakkal egybeeső, ezért „fő” vonalnak tekintett egyenesek meghúzása után néhány mellékvonal is előbukkant. Igazából csak ekkor mutatkozott meg az összefüggés a vonalrendszer és az ingókövek, illetve a kunhalomként (más vidékeken kurgán, mound, stb. néven) ismert dombok között. Ugyanis kiderült, hogy ezek az olykor több mint tízezer évvel ezelőtt, mesterségesen emelt halmok olyan rendszert alkotnak, amely pontosan beillik a korábban említett fővonalak rendszerébe. Ráadásul, amikor a vonalakat meghosszabbítottuk a környező országok felé, azt tapasztaltuk, hogy azok gyakorlatilag tökéletesen egybeesnek a Daniken és mások kutatásai alapján feltárt egyenesekkel. Pl. az egyik Dánián és Németországon áthaladó vonal áthalad a csobánkai szentkúton, Petőfiszállás-Szentkúton, a szegedi Dómon, valamint és az ókori jóshelyen Delphoin is. A kérdéseket mi is feltettük: Mi ez? És mi ennek az egésznek az értelme? Mindez a véletlen műve lenne csupán?
A Szentes közelében tapasztalt fő Ley-vonalak.
Jól látható, hogy egyikük városunk főutcájával egybeesik, s öt templommal is közvetlenül érintkezik.

Csobánka
Magyarország legjelentősebb „energia-központja” Csobánka. Négy Fő Ley-vonal metszi itt egymást. A településhatárában, egy domboldalon fakadó forrás már hosszú évszázadok óta ismert gyógyító hatásáról.
A Pilis-hegység déli peremén lévő község Pest megyéhez tartozik. Szerbek alapították a XVII. század végén, német és szlovák lakosságát a XVIII. század folyamán nyerte. A Szentkút eredetileg az ortodox szerbek búcsújáró helye volt, katolikus kultusza későbbi és német eredetű.
A hely legendája szerint 1842-ben a Pilis erdőségében egy nyáját legeltető pásztornak megjelent Mária egy forrás miatt mocsaras helyen. A látomás után a falusiak ivásra és mosakodásra használták a forrás vizét, s a víztől többen csodálatos módon meggyógyultak.
A legenda egy másik változata szerint a favágók kivágtak egy fát, amelyen egy Mária-kép függött. A fa vérezni kezdett, s ennek hatására kezdődtek meg a búcsújárások.
Akárhogy is, a forrásnak már a Mária-jelenés előtt, a XIX. század elején gyógyító híre volt: Lázkutacska, volt a neve. A jelenés után kapta a Máriakút, Szentkút nevet. A zarándokok ma is felkeresik a forrást, vizéből isznak, fájó tagjaikat, főleg szemüket mosogatják. Ezután a környező fákra, bokrokra akasztják kötéseiket, rongyaikat, ezzel is jelezve az elért vagy kívánt gyógyulást.

A múlt század közepén egy budai és egy pesti német asszony kápolnát építtetett a forrásnál, amit Sarlós Boldogasszony ünnepén áldottak meg. A nyitott forrás fölé századunk elején lourdes-i barlangot emeltek, amelybe hamarosan sok hálatábla került az első világháborús katonákért. Itt áll a szerbek keresztje is. Ezen egykor Illés próféta képe volt látható, akinek ünnepén szívesen látogattak ide.
A kápolnát az 1930-as évek végén átépítették. Bár az átalakítással sok régi fogadalmi kép kikerült a templomból, a felajánlás századunkban is szokás volt. Máig sok imameghallgatás történik itt. A zarándokok egy része zöld ágat visz haza Csobánkáról, más része a forrásból vizet.
Illés napján a szerb zarándokok a kereszt előtt építettek oltárt. Mise után a pap megszentelte a forrást, ennek vizével pedig a búcsúsokat.
Fő búcsúja Sarlós Boldogasszony (július 2). Jönnek zarándokok más Mária-ünnepeken is, és különösen szombatonként, mert a szombatot Mária napjának tartják. Egyéb búcsúi: Kisasszony napja (szeptember 8), illetőleg Illés-nap (július 20). A csobánkai búcsújáró kápolna vadregényes természeti környezetben fekszik. Hosszú erdei úton, kellemes sétával közelíthető meg. Rövidebb hétvégi kirándulások céljának is alkalmas.

Petőfiszállás-szentkút
A Csobánkán és Budapesten áthaladó, majd Delphoit is metsző vonal következő állomása Petőfiszállást-Szentkút. Az egyetlen nagy-alföldi, artézi forrás helye. Szintén ismert búcsújáró hely.
Az egykori Ferencszállás a XIII. században Magyarországra beköltözött kunok települése volt a Kiskunság területén. A templommal rendelkező falu életét a török hódítás törte meg. Lakói a portyázó török-tatár hadaktól nagyobb biztonságot jelentő Kecskemétre költöztek be. A falu határa hosszú ideig Kecskemét és más kun, jász települések legelője volt. 1745-ben a jászkunok önmegváltásakor a puszta területét Kiskunfélegyháza váltotta magához.

A legenda szerint 1791-et írtak, amikor egy pásztor, nyáját az éjszakai órán is legeltetvén egy ismeretlen forrásra bukkant, amelynek vizében Mária nagy fénnyel tündöklő alakját pillantotta meg. A hír gyorsan elterjedt a környéken és sokan jöttek a forráskúthoz csodát látni, vizéből pedig az otthonmaradt hozzátartozóknak vinni. A hagyomány ezt a csodát azzal magyarázta, hogy a falu papja a betörő törökök elől az Oltáriszentséget a templom előtti forráskútba rejtette.
Az 1700-as évek végén, mondja egy másik legenda, egy béna koldus jött a Szentkúthoz. Megmosakodott vizében, s a lába meggyógyult. Mankóit leszúrta a földbe, amelyek kihajtottak és terebélyes fává nőttek. E fákat később a búcsúsok szilánkonként elhordták.
A meginduló búcsújárás hatására a kiskunfélegyházi tanács a helyszínen egy kőkeresztet emeltetett. A zarándoklatokat azonban 1793-ban a váci püspöki hatóság betiltotta. Ennek hatására a város elrendelte a forrás betömését. Egy tanyai ember, akinek a földjén a búcsúsok a friss vetést sokszor letiporták, trágyával tömte el a víz útját. Ám a víz a piszkot kihányta, s még nagyobb erővel tört föl. Ezt égi intésnek tekintették, s ettől kezdve senki sem mert a forráshoz nyúlni. Körülkerítették, védőtetőt emeltek föléje és különösen Pünkösdkor és Kisasszony napkor (szeptember 8.) nagyon sokan látogatták.

A búcsújárás miatt Kiskunfélegyházán 1873-ban kápolnaépítő bizottság alakult. A templom építéséhez a középkori Ferencszállás elpusztult templomának köveit is felhasználták. Egy évtized múlva készen volt a templom és előtte a szent keresztút tizennégy stációja. A szentkút környékét Kiskunfélegyháza város 1888-ban megvásárolta és fásította. A millennium emlékére megépült a Skapulárés Szűzanya kápolnája, majd a Prágai Kisjézus képoszlopa, s végül a Lourdes-i barlang, amely egyúttal szabadtéri oltár is. A stációkat egy fedett folyosón újjáépítették.
A kegyhely sajátos szertartása a búcsús ünnepek gyertyás éjszakai körmenete. A tágas pusztán, ahol a látóhatárt csak néhány fa korlátozza, hatalmas égbolt borul a virrasztó búcsúsokra. A teremtmény-érzéssel eltöltött híveknek megtapasztalt Istenélményük van. A kegyhely jellegzetessége a búcsúsok adományaiból összegyűlt Mária-múzeum kiállítása. A kegyhely legendáját és történetét Móra Ferenc is felhasználta Ének a búzamezőkről című regényében.

Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai,  szülei
felvitték Jézust  Jeruzsálembe,  hogy bemutassák  az  Úrnak, amint  az  Úr
törvénye előírja: „Minden  elsőszülött fiú az  Úr szent tulajdona.”  Ekkor
kellett Máriának, ugyancsak az Úr  törvénye szerint, „egy pár gerlét  vagy
két galambfiókát” tisztulási áldozatul bemutatnia.
És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon  nevű férfiú, egy igaz és  istenfélő
ember, aki  Izrael  vigaszára  várt,  és  a  Szentlélek  lakott  benne.  A
Szentlélek kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, amíg meg  nem
látja az Úr Fölkentjét. A Lélek  arra indította, hogy menjen a  templomba,
amikor a gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint
cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta  Istent:
„Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, mert
szemeim   meglátták   szabadításodat,   melyet   minden   nemzet   számára
készítettél, hogy világosság  legyen: kinyilatkoztatás  a pogányoknak,  és
dicsőség népednek, Izraelnek.”
Jézus atyja  és  anyja ámulva  hallgatták  mindazt, amit  Simeon  mondott.
Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám,
e  Gyermek  által  sokan  elbuknak  és  sokan  feltámadnak  Izraelben!  Az
ellentmondás jele lesz  ő –  még a  te lelkedet is  tőr járja  át –,  hogy
napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!”
Ott volt Anna prófétanő is, Fánuel  leánya Áser törzséből. Idős volt  már,
napjai előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd  özvegyen
érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha, böjtölve
és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is odament,
dicsőítette Istent, és beszélt  a gyermekről mindazoknak, akik  Jeruzsálem
megváltására vártak.  Miután az  Úr törvénye  szerint elvégeztek  mindent,
visszatértek városukba, a galileai  Názáretbe. A gyermek pedig  növekedett
és erősödött; eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.
Lk 2,22-40

Elmélkedés:

Legyetek szentek!
Középkorú édesanya  hosszas panaszkodását  hallgattam végig  türelmesen  a
közelmúltban a tizenéves gyerekek küzdelmes neveléséről és a nagyszülőkkel
való kapcsolat nehézségeiről, amelyhez  még az édesapa hosszas  távollétei
is hozzájöttek. Idillikusnak  egyáltalán nem volt  nevezhető az a  családi
légkör,  amit  felvázolt.  Sok  mindenért  hibáztatta  az  önmagukat   már
felnőttek képzelő középiskolás gyermekeit, akik a lázadás és engedetlenség
példaképei lehetnének  véleménye  szerint.  Megértettem  panaszkodását  és
igazat adtam  neki. Aztán  elmondta  még, hogy  a  férje is  sok  probléma
forrása, mert a munkájára hivatkozva keveset  van együtt a családdal és  a
gyereknevelésben nem áll mindenben mellette.  Ebben is igazat adtam  neki.
Aztán a nagyszülők  hibáit is elsorolta,  s nekem nem  volt okom rá,  hogy
kételkedjem szavainak  igazságában.  De  őszintének  tűnő  helyzetelemzése
ezzel sajnos véget ért. Elégedetlenség azért maradt bennem, mert  ugyanezt
a történetet már  hallottam az  egyik gyerek  részéről is,  aki szintén  a
család többi tagjait hibáztatta a sokasodó problémákért, és a nagymama  is
előadta már a saját verzióját. Egyébként nekik is igazat adtam. Szóval,  a
gond  ott  volt,  hogy  mindegyikük  a  többieket  hibáztatta  a   családi
kapcsolatok megromlásáért,  de  sem  az  anyuka, sem  a  gyerekek,  sem  a
nagyszülők nem  gondoltak arra,  hogy ők  maguk is  felelősek a  kialakult
helyzetért,  ők  maguk  is  hibásak,  s  ebből  kifolyólag  nekik  is  van
tennivalójuk a helyzet javítása érdekében.

Szinte minden családban vannak gondok. Egyes családok a karácsonyi ünnepre
ugyan  félreteszik  nézeteltéréseiket,  mintegy  puskaporos  hordón   ülve
fogyasztják el az ünnepi  vacsorát szentestén, aztán karácsony  másnapján,
amikor sem iskolába  nem kell mennie  a gyerekeknek, sem  a szülőknek  nem
kell munkába indulniuk, s emiatt össze vannak zárva egy házba, felrobban a
hordó és véget ér a látszat békesség. Mások pedig talán még az ünnep miatt
sem türtőztetik  magukat, és  kihasználják az  alkalmat, hogy  a  szeretet
ünnepén kíméletlenül  szemére  vessék családtagjaiknak,  hogy  nem  kapnak
tőlük elegendő  szeretetet.  Mindannyian  egyetérthetünk  abban,  hogy  ha
mindenki csak a másikban keresi a hibát és találja meg a gondok  forrását,
akkor   abból    nem   lesz    kibékülés.    Javaslom,   hogy    a    napi
lelkiismeretvizsgálatban különösen  is  szerepeljen az  a  szempont,  hogy
miként viselkedtünk családtagjainkkal szemben!

Idén, a Család évében különösen is imáinkba foglaltuk azokat a fiatalokat,
akik házasságra  készülnek.  Itt sem  mondható  rózsásnak a  helyzet.  Egy
jegyespár például  a következőképpen  jelentette be  házassági  szándékát:
„Úgy gondoljuk, hogy megpróbálunk együtt élni, és ha sikerül, akkor együtt
maradunk.” Dicsértem jószándékukat,  de azért  igyekeztem értésükre  adni,
hogy a házasság  nem próbálkozás, kísérlet  vagy szerencsejáték, ami  vagy
sikerül vagy  nem, hanem  teljesen és  visszavonhatatlanul kell  egymásnak
adni  magukat,  mert  csak   ez  nevezhető  szeretetnek.  Ha   kiskapuként
meghagyják a válás lehetőségét, akkor ez annak a jele, hogy valójában  nem
akarják  önmagukat  teljesen  és  visszavonhatatlanul  elkötelezni  egymás
mellett.

A Szent  Család  mai ünnepén  befejezésként  még egy  dolgot  szeretnék  a
házasságra készülők  és  a  házastársak figyelmébe  ajánlani,  mégpedig  a
hűséget. Maradjanak hűségesek  a kezdeti  szerelemhez! Legyenek  hűségesek
egymás iránt!  Legyenek hűségesek  a  szeretethez! És  legyenek  hűségesek
Istenhez, minden szeretet forrásához!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Istenünk!  Te  azt  akartad, hogy  a  férfi  és a  nő  teljesen  és
visszavonhatatlanul adja át önmagát a másiknak szeretetben és fogadja el a
másikat szeretetben. Segítsd  a házastársakat a  helyes élet  szabályainak
elsajátításában és  gyakorlásában, hogy  hűségben keressék  és  szolgálják
egymás javát!  Érezzék minden  nap,  hogy te  vagy életük  középpontja  és
szeretetük forrása! Segítsd a családokat és a családtagokat, hogy  szentté
legyenek!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
https://www.evangelium365.hu/

(dr. Czeke Andrásnak a 22-i beszélgetésükre - https://youtu.be/y8kPI_rtTt4))

Lélek-Testvérem, András!

Nagy érdeklődéssel néztem, hallgattam beszélgetéseteket Korsch Péterrel a Huntévében.

A beszélgetésből sok új ismeretet kaptam, amelyek szerves részei a Szent Korona Értékrend paradigmája eszmei (ideológiai) részének, de beszélgetésetekben elhangzott néhány olyan fogalom, amely értelmezéséről beszélnünk kell.

Azt hiszem, ennek a beszélgetésnek nagy visszhangja lesz, hiszen ez is volt a célotok: „Az információk átadásával készítjük elő, hogy a pozitív változások létrejöjjenek.” – fogalmazódott meg a beszélgetésben.

Az is elhangzott, hogy „a magyaroknak ebben (mármint a változásban - HJHJhj) szerepük lesz”, és megfogalmazódott a „tetemre hívás” is: „Szellemi síkon gondolja át a dolgot mindenki, mert mindig a szellemi síkról jött a ’pöcök’, a magyarság továbbéléséhez.”

Mielőtt tovább lépek, két dolgot kell kiemelnem:

–   jellemzően a Fénymunkások részéről elhangzó kijelentés: „mindannyian tesszük a dolgunkat”;

-   a beszélgetésben hivatkoztatok a „kabalyerok” hármas szabályára: „létrehozunk egy problémát (1), megmondjuk, hogy hogyan lehet megoldani (2) és ezt a megoldást végrehajtjuk (3)”. Ez Arisztotelész „három kérdésének” sajátos (inkább: cinikus) változata: „miért – mit – hogyan”. (Nem az egyetlen, amit elferdítettek azért, hogy ugyanannak a kifejezésnek több „olvasata” legyen, vagyis a szavak ereje csorbuljon.)

_________________________

Elöljáróként egy fontos alapkérdés:

Beszélgetésetekben igen nagy súlyt kapott az arany, mint (többek között) a gazdagság, a jólét szimbóluma és a földönkívüliekkel történt szövetség alapja.

Ha a FED, a kínaiak, a japánok, a Dragon Family és mások által bitokolt aranyat szétosztanák, egyetemes jólét lenne? Hát nem. Az aranyat nem lehet megenni, nem lehet vele fűteni, és általában semmit sem lehet vele kezdeni, a spekuláción és imádható borjúként bálványozáson kívül.

Az érték – és a Szent Korona Értékendben ez fogalmazódik meg – az ember lelki, szellemi és anyagi teremtő erejének gyümölcse.

Ebből eredően a pénz értékközvetítő eszköz, amelynek fedezete az ember által létrehozott érték.

A Szent Korona Értékend háztartása – a család, mint a legszentebb emberi közösség mintájára - erre épül.

A változás egy Új Világtörténelmi Korszakot teremt, egy olyan paradigma életbe léptetésével, amely három összetartozó, egymással rendszert alkotó részből áll: az eszmei, a szabályozási és a gazdasági elemekből.

A paradigma szerinti újjáteremtés emberi feladat, de nem emberi akaratot fogalmaz meg, mert a Teremtő a Szent Koronával kegyelmezte ránk, isteni feladatként. Ez Molnárfy Tibor megállapítása, amit alátámaszt a Magyar Biblia „Szövetség” fejezete, amely a Teremtő és az ember szövetségét a következők szerint határozza meg (itt összevonom): ’a Teremtő az embar (férfi és nő kettős egysége) fejére tette a Szent Koronát, hogy ez által a Lélek Fénye uralja és formálja az anyagot’.

Vagyis az anyag uralásának és formálásának isteni feladatát kegyelmezte ránk a Teremtő, de nem (idézet a beszélgetésetekből) „szabad akarati döntés elvén alapuló” szeretet alapján, hanem szkíta őseink értelmezése szerint: a szeretet minden élő és élettelen teremtmény számára a szabadság feltételeinek biztosítása, a hagyományainkhoz való hűség alapján. (A „hagyomány” a legnagyobb értékként kapott teljes tudás és szabadság generációkon keresztül történő leülepedése.)

A fentiek pontosítják a beszélgetésben elhangzó egyik megállapításotokat: nem csak szerepünk lesz a világtörténelmi korszakváltásban, hanem „nekünk kell mintát adni az emberiségnek az emberi életre” (Németh László).

.

A paradigmaváltás emberi feltétele az, hogy az egyes részek „munkásai” összehangolt tevékenységet végezzenek. Ehhez viszont az kell, hogy a „munkások” ismerjék azoknak a részeknek a feladatát is, amelyekkel az ő feladatuk egy rendszert alkot, tehát a „mindannyian tesszük a dolgunkat” kijelentést két szóval ki kell egészíteni: „mindannyian egymással összehangolva tesszük a dolgunkat”.

Azt a kegyelmet kaptam, hogy a Teremtő iránymutatását közvetíthettem, azt a jelen korra irányelvekként megfogalmazhattam és a megvalósítást felépíthettem. A kegyelem kiterjedt arra is, hogy őrizzem a Szent Korona Értékrend tisztaságát.

Azt érzem - és értelmem is egyre inkább megnyílik annak felismerésére -, hogy az a kegyelem, amit kaptam, nem teljes, szükséges a kegyelemben részesült többi munkással az összehangolt feladat-teljesítés ahhoz, hogy a Szent Korona Értékrend szerinti Világtörténelmi korszak megteremtődjék

Lélek-Testvérem, András!

Beszélgetésetekben az arisztotelészi „miért”-re adtatok egyetemes választ. A beszélgetés záró gondolatát a következők szerint fogalmaztad meg: „Amit elmondtunk, az reményt ad arra, hogy érezzük: a sötétség erői visszavonulóban vannak.”

Kevés reménynek az, hogy kivilágosodik, látnunk kell az életet a világosságban!

Ehhez az kell, hogy ne csak egyetemesen, hanem a mindennapokban jelenlevőként értsék az emberek, hogy az egyetemes hogyan válik személyessé a Lisszaboni Szerződésen, a Koppenhágai Kompromisszumon, a függetlenségi jogaink teljes elrablásán keresztül. De ez sem elég, mert ezzel csak a „miért”-re adott válasz válik teljesebbé.

Az is kell, hogy megismerjék az emberek azt az életet, amit a Lélek Fényének Világossága ad az embereknek, vagyis tudniuk kell, hogy a Teremtő miért tette mindannyiunk fejére a Szent Koronát.

És mindezek ismeretében kell mindenkinek tudnia, hogy hogyan legyen részese az Új Világtörténelmi Korszak megteremtésének.

A szkíta értelmezésű szeretettel kérlek az összehangolt munkára! Ugyanerre kérem az összes Fénymunkást, a szabályozás munkásait (jogászokat) és az anyag uralásának és formázásának munkásait!

Mindenkinek éreznie és értenie kell, hogy az Új Világtörténelmi Korszak létrejöttének feltétele, hogy

-    a Fénymunkások az anyag uralásának és formázásának lehetőségét és az anyagtalan és anyagi világ szabályozását, a Teremtő iránymutatása szerint,

-    szabályozás munkásai az eszmei alapot és a gazdaság szabályozására gyakorolt hatásait,

-    az anyag uralásának és formázásának munkásai az eszme által meghatározott szabályozási és jogi rendszer-összefüggéseket

megismerjék és saját feladatukat azzal összhangban végezzék.

Az összehangolásra kaptuk mindannyian a 2012. év Fergeteg havának harmadik és negyedik hétvégéjén rendezendő Tatai Átadó Szer kegyelmét.

Kelt Szegeden, 2011. Álom havának 29. napján.

A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:

Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája