Sikerült átvenned az egyszerű gazdasági eseményeket?
Ha igen, akkor már folytathatjuk is az összetett gazdasági eseményekkel!
Mit jelent az összetett gazdasági esemény?
Összetett az a gazdasági eseménynek tekintjük azokat, amelynek hatására a vállalkozásnak mind a vagyoni helyzete, mind a jövedelmi helyzete (eredménye) megváltozik.
Ezen események érintik a mérleget és az eredménykimutatást.
Az összetett gazdasági események lehetnek:
Eredményt növelő gazdasági események, melyek lehetnek:
–Árbevételt, bevételt növelő események
–Költségeket, ráfordításokat csökkentő események
Eredményt csökkentő gazdasági események
–Árbevételt, bevételt csökkentő események
– Költségeket, ráfordításokat növelő események
Nagyon fontos kiemelni:
– Az eredményváltozás mindig vagyonváltozással jár együtt.
– Tehát az összetett gazdasági esemény általános képlete:
Eszköz vagy forrás változása = Bevétel vagy ráfordítás változása
Az összetett gazdasági eseményeknek négy eredményt növelő és négy eredményt csökkentő típusát szoktuk megkülönböztetni.
A. Eredményt növelő összetett gazdasági események:
1. Az eszköznövekedés bevételnövekedésből ered
– Jelölése: E+ B+ (eszköz nő, bevétel nő)
– Nézzünk egy példát:
Vevőnk részére kiszámláztunk készterméket 5.000.000 Ft-ért. Fizetési határidő: 8 nap.
– Ennek az összetett gazdasági eseménynek a hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra:
Mérleg: B.II. Követelések/Vevők állománya nő
Eredménykimutatás: A.I. Értékesítés nettó árbevétele/Belföldi értékesítés nettó árbevétele nő
Vajon merre billen a mérleg? 🙂
2. A forráscsökkenés bevételnövekedéssel jár
– Jelölése: F- B+ (forrás csökken, bevétel nő)
– Nézzünk egy példát:
Egyik tulajdonos elengedi a fennálló 50 ezer Ft összegű kölcsöntartozásunkat.
– Ennek az összetett gazdasági eseménynek a hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra:
Mérleg: F.III. Rövid lejáratú kötelezettségek/Részesedési viszonyban vállalkozással szembeni kötelezettség csökken
Eredménykimutatás: D.X. Rendkívüli bevételek növekedés
3. Az eszköznövekedés ráfordításcsökkenésből származik
– Jelölése: E+ R-.
– Nézzünk egy példát:
Az üzemből visszavételeznek a raktárba 50.000 Ft értékű hulladékot.
Feltételezzük, hogy a gyártás során felhasználtak 600.000 Ft értékű alapanyagot, amit anyagköltségként teljes összegben el is számoltak. A gyártást követően összegyűjtötték a még más célra felhasználható hulladékot, és visszavitték a raktárba.
Az eredetileg elszámolt 600.000 Ft anyagköltség csökken 50.000 Ft-tal. A ténylegesen felhasznált alapanyag értéke 550.000 Ft.
– Ennek az összetett gazdasági eseménynek a hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra:
Mérleg: B.I. Készletek/Anyagok értéke nő
Eredménykimutatás: A.IV. Anyagjellegű ráfordítások / Anyagköltség csökken
4. A forráscsökkenés a ráfordítások csökkenése miatt következik be
– Jelölése: F- R- (forrás csökken, ráfordítás csökken)
– Nézzünk egy példát:
Az adóhatóság 100.000 Ft mulasztási bírságot elengedett.
– Ennek az összetett gazdasági eseménynek a hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra:
Mérleg: F.III. Rövid lejáratú kötelezettségek/Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománya csökken
Eredménykimutatás: A.VII. Egyéb ráfordítások csökkenés
B. Eredményt csökkentő gazdasági események
1. Az eszközcsökkenés bevételcsökkenés miatt következik be
– Jelölése: B- E- (bevétel csökken, eszköz csökken)
– Nézzünk egy példát:
Egyik vevőnk minőségi kifogással élt egy leszállított termékkel kapcsolatban. Megállapodtunk vele, hogy 5 % árengedmény nyújtása esetén elfogadja a teljesítést. Az adott engedmény összege 200 ezer Ft.
– Ennek az összetett gazdasági eseménynek a hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra:
Eredménykimutatás: A.I. Értékesítés nettó árbevétele/ Belföldi értékesítés nettó árbevétele csökken
Mérleg: B.II. Követelések/Vevők állománya csökken
2. A forrásnövekedés bevételcsökkenéssel jár
– Jelölése: B- F+ (bevétel csökken, forrás nő)
Nézzünk egy példát:
Egyik bérlőnk a következő év 1. negyedévre aktuális bérleti díjat a tárgyévdecemberében kifizette 360 ezer Ft összegben, amit a nyilvántartásokban rögzítettünk. (A passzívidőbeli elhatárolások miatt a tárgyévben keletkezett, de a következő évet illető bevételek nem növelhetik a tárgyév eredményét. Azt el kell határolni.)
– Ennek az összetett gazdasági eseménynek a hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra:
Eredménykimutatás: A.I. Értékesítés nettó árbevétele/ Belföldi értékesítés nettó árbevétele csökken
Mérleg: G. Passzív időbeli elhatárolások/ Bevételek passzív időbeli elhatárolása nő
3. Az eszközcsökkenéssel a ráfordítások növekednek
– Jelölése: R+ E- (ráfordítás nő, eszköz csökken)
– Nézzünk egy példát:
Nadrágyártáshoz felhasználtunk 300 ezer Ft értékű vászon alapanyagot.
– Ennek az összetett gazdasági eseménynek a hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra:
Eredménykimutatás: A.IV. Anyagjellegű ráfordítások/Anyagköltség nő
Mérleg: B.I. Készletek/Anyagkészletek értéke csökken
4. A forrásnövekedést a ráfordítások növekedése idézi elő
– Jelölése: R+ F+ (ráfordítás nő, forrás nő)
– Nézzünk egy példát:
Elszámoljuk a tárgyévi iparűzési adó fizetési kötelezettséget, 500 ezer Ft-ot.
– Ennek az összetett gazdasági eseménynek a hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra:
Eredménykimutatás : A.VII. Egyéb ráfordítások összege növekszik
Mérleg: F.III. Rövid lejáratú kötelezettségek /Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománya nő
Bízom benne, hogy ezzel az összefoglalóval sikerült helyére tenni a gazdasági eseményeket, s a zh-n, vizsgán nem fog gondot okozni egy ilyen jellegű feladat.
A héten hozok egy összefoglaló feladatot Neked, melyben letesztelheted, hogy minden a helyére került -e… 🙂
Jó munkát kívánok!
